Századok – 1954
Krónika - A történészfront hírei 715
KRÖ-NIKA 717 1944. október 15-e után a német és nyilas'rémuralom »totális« terrorral igyekezett megakadályozni a népi fegyveres ellenállás kifejlődését. Megkezdték az ország teljes kiürítését ; az erőszakosságok, fosztogatások napirenden voltak. Bár Magyarországon széleskörű nemzeti ellenállás nem bontakozott ki, ennek kisebb-nagyobb megnyilvánulásaival mégis találkozunk. így pl. a városi és falusi lakosság ellenállást tanúsított a kiürítési paranccsal szemben ; számos gyárban szabotálások és nyílt harci fellépések voltak a munkásság és a hazafias értelmiség részéről a berendezések leszerelésének és kiszállításénak megakadályozására : a lakosság szabotálta a fasiszta erődítési munkálatokat ; számosan megtagadták a fasiszta hadseregbe való bevonulást, a szökések tömegméretűekké váltak. Az ellenállás erejét elsősorban az 1944 szeptember elején újjáalakult kommunista párt felvilágosító munkája növelte, de segítette a hazafias »Magyar Front« is, A kommunista pártnak a szociáldemokrata párttal való szorosabb akcióegysógre irányuló törekvése sikerrel járt : 1944. október 19-én a két párt közös határozatot fogadott el az új, demokratikus Magyarország kialakításáért folyó harcban való együttműködésről. 1944 októberétől kezdett kifejlődni Magyarországon a partizánmozgalom, melyet bár nagy késedelemmel, de egyedül a kommunista párt szervezett. Nemes Dezső előadását Ember Győző akadémikus zárószavában köszönte meg ÚJABB TÖRTÉNETI MUNKÁK A Hadtörténelmi Intézet kiadásában megjelent Kovács Endre : »Bem József« című könyve, amely végigvezeti az olvasót a nagy szabadsághős életén, bemutatja ifjúkori éveit, szerepét az 1830—31-es lengyel nemzeti felkelésben, tevékenységét a franciaországi emigrációban, részvételét a 48-as bécsi forradalomban. Igen részletesen tárgyalja a,z 1848—49. évi erdélyi hadjáratot, Bem hadvezéri pályájának csúcspontját. Megrajzolja harcát a cári intervenció ellen s leírja életének utolsó óvót a törökországi emigrációban. A munka a magyarországi, a lengyelországi és a bécsi levéltárak anyagának, valamint az idevágó terjedelmes nyomtatott irodalomnak a felhasználásával készült. * I Megjelent Kosáry Domokos : »Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába (1711—1825)« című munkájának második kötete (Művelt Nép Könyvkiadó), amely szerves folytatása az első — az őskortól 1711-ig terjedő időszakot tárgyaló —• kötetnek. A munka célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson az 1711—1825 közötti korszak fontosabb forrásanyaga irodalmának ismeretéhez. Ha nem is részletezve, de ismerteti a ' források főbb csoportjait, a szerzők személyi adatait, az iratkiadások jellegét, esetleges I hiányait. Az irodalmat lehetőleg a történeti fejlődés sorrendjében, tájékoztató megjegyzések kíséretében sorolja fel. Az első kötettől eltérően e második kötetben a szerző a kéziratos források közül is igen sokat bemutat. * ! 1954. novemberében jelent meg Sándor Vilmos »Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900« c. monográfia (Szikra). A munka első része foglalkozik a nagyipar kezdeti kibontakozásénak folyamatával 1867—1800 között. Tárgyalja a nagyipari fejlődés feltételeit, a termelés alakulását, az egyes iparágak helyzetét, fejlődését, az ipari nagytőke megoszlását, a munkásság helyzetét. A második részben—-a nagyipar kibontakozása Magyarországon az imperializmusba való átmenet idején (1880—1900) — foglalkozik a magyarországi gyáripar lassú erősödésével 1879—1887 között, a nagyipari fejlődésnek és a monopolkapitalizmus kialakulásai folyamatának meggyorsulásával 1887—1900 között, a nagyiparral és a monopoliumokkal (1900), a munkásosztállyal és helyzetével. * Ruzsás Lajos : »A pécsi Zsolnay-gyár története« (Müveit Nép Könyvkiadó) c. műve a felszabadulás óta az első marxista igényű, tudományos gyártörténeti monográfia, amely levéltári anyagok alapján mutatja be a pécsi Zsolnay porcelángyár fejlődését. Az időközben világhírűvé vált Zsolnay-gyár a múlt évszázad utolsó évtizedeitől kezdve a magyar kerámiai ipar területén, a kerámiai iparművészet fejlődésében döntő fontosságú helyet foglalt el. * Az elmúlt hónapokban a Magyar Történelmi Társulat négy népszerű kiadványa elent meg a Művelt Nép Könyvkiadó népszerű kiadványai között :
