Századok – 1954

Krónika - A történészfront hírei 715

KRÓNIKA ELŐADÁSOK, VITÁK 1954. 'május 21-én a Magyar Történelmi Társulat vita-ülést rendezett a Müveit Nép Könyvkiadó kiadásában megjelent népszerű történelmi kiadványsorozatról. A vita mintegy száz résztvevője között ott voltak a Társulat titkárságának tagjai, a Művelt Nép Könyvkiadó, az Állami Könyvterjesztő Vállalat, a budapesti, vidéki és üzemi könyvtárosok, a budapesti és vidéki pedagógusok, az Országos Levéltár, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat képviselői. A vitaindító referátumot Klein Jánosnó, a Társulat népszerű kiadványainak fele­lőse tartotta. Beszámolójában rámutatott arra, hogy a Társulat az MDP II. Kongresszu­sának útmutatásai, a magyar marxista történetírás eredményei alapján indította meg népszerű kiadványsorozatát, amelynek feladata : a történettudomány legújabb ered­ményeinek népszerűsítése tanárok, más tudományágak művelői, egyetemi hallgatók, a sajtó szakemberei számára. A sorozat áltálában jól oldotta meg feladatát, de szerkesz­tésénél számos hibát is elkövettünk. Néhány munka — annak ellenére, hogy sok anyagot •ölel fel — nem ad megfelelő összképet. A burzsoá történetírás helytelen állásfoglalásai ellen nem harcoltunk megfelelő módon és mértékben, a történeti hősök helyenként túlzott értékelése következtében néha elhanyagoltuk a tömegek helyzetének, mozgal­mainak bemutatását. A sorozatban megjelent könyvek kétharmad része az 1849 előtti időszakkal foglalkozik s csak egyharmada az 1849-től 1945-ig terjedő korral, míg a fel­szabadulás óta eltelt kilenc évről egyetlen népszerű munka sem jelent meg. A beszámolót követő vitában számos felszólalás hangzott el. A-hozzászólások rámutattak arra, hogy a népszerű sorozat jó, igen keresett, tanításban, tanulásban, ismeretterjesztő munkában egyaránt felhasználható. A felszólalók hiányolták, hogy a sorozat köteteit nem eléggé az olvasók igényei szerint állították össze. A vita túlnyomó része a népszerű történelmi sorozattal kapcsolatos jövőbeni feladatainkkal foglalkozott. A hozzászólók több olyan témát soroltak fel, amelyekről népszerű munkák megjelentetését javasolják, pl. : Budai Nagy Antal, Mátyás, Zrínyi, a dolgozó nép mindennapi élete, Széchenyi István, Táncsics Mihály, a Magyar Tanács­köztársaság, a kommunista párt harcai, az európai népek antifasiszta harcai. Mind a Magyar Történelmi Társulat, mind a Müveit Nép Könyvkiadó elé fontos követelmény­ként állították, hogy népszerű könyveink az olvasók igényeinek kielégítésére töreked­jenek, a munkák népszerűsítő jellege, közérthetősége emelkedjék, a könyvek külső kiállítása egyöntetűbb legyen, a lehetőség szerint minden munkához legyen arckép és friás illusztráció. Felvetődött az a kívánság, hogy a Történelmi Társulat, a Művelt Nép Könyvkiadó és az Állami Könyvterjesztő Vállalat között szorosabb kapcsolat jöjjön létre, elsősorban az olvasók kívánságainak megismerése és kielégítése céljából. Elekes Lajos zárszavában a vita hasznos voltáról szólott. A kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a felmerült igények lényegében mind jogosak. Fontos a munkák népszerűsége, de ezt nem lehet elválasztani a tudományos igényektől. Elsősorban olyan témákról kell könyveket megjelentetnünk, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk ; így a magyar munkásmozgalom története, Magyarország legújabbkori története, az egye­temes történet és kultúrtörténet egyes kérdései. * A Magyar Történelmi Társulat és a Társadalom- és Természettudományi Ismeret­terjesztő Társulat rendezésében 1964. augusztus 16-án Milos Gosioróvsky, a bratislavai egyetem tanára »Az 1944. évi antifasiszta szlovák nemzeti felkelés« címmel tartott előadást. Az előadás rávilágított arra, hogy az augusztusi szlovák nemzeti felkelés az 1939 márci­usától egyre erősödő partizánmozgalom kiszélesedése, tetőpontja volt. A partizánmoz­galom 1944 tavaszán nagymértékben megerősödött : egész falvak és járások szabadultak fel. A felkeléshez a döntő segítséget a szovjet hadsereg adta: 1944 augusztusában a

Next

/
Thumbnails
Contents