Századok – 1954

Szemle - Koszev; Dimitar: Jegyzetek Bulgária újkori történetéből (Ism.: Niederhauser Emil) 691

SZEMLE 691 A kőszegi falképen kívül nem érdektelen még felemlítenünk, hogy a zselizi templom egy 1390 körül készült falfestményén a hagyomány szerint a művész egy női szent ábrázolásában a megrendelő Becsei Margitot igyekezett megörökíteni. E tematikájában s ábrázolási módjában egyaránt rendkívül érdekes falkép Becsei Vesszős György különítóletét mutatja be. Becsei György az első nápolyi hadjárat idején Nápolyban Durazzoi Károly herceget ölte meg. A zselizi falképen a halott Becsei György lelkét az ördög magának köyeteli, de Krisztus és Mária segítségével bűnbocsánat ot nyer. A falkép eseményeit az egyes szereplők kezében tartott tekercs latin felirataival magyarázza meg a művész. A falkép egésze, az egyes szereplők színpadias elhelyezése, a szabályos hexaméterekben, kifejezetten dialogizáló formában írott latin feliratok, nézetünk szerint a középkori misztikus színjátékok ihletésében fogant. A középkori városi irodalom, elsősorban a gazdagodó polgárság erkölcseit gúnyoló világi irodalom hatása jelentkezik egy XIV. századvégi s a középkori Magyarország falképfestészetében páratlan lőcsei falképen. A lőcsei Szt. Jakab templomban 1380 táján festi egy művész az irgalmasság cselekedeteinek és a hót főbűnnek két képsorozatát. Az utóbbin a művészi ábrázolás groteszk, élesen szatirikus jellege kapcsolatba hozható a középkor szatirikus állathistóriáival, bohózataival. Radocsay Dénes munkája az Akadémiai Kiadó ízléses kiadásában jelent meg, de sajnálatos, hogy a kiadó nem helyezett súlyt az amúgyis elmosódott és elkopott falfestmények fényképeinek jobb klisékkel való reprodukálására. BERKOVITS ILONA DIM1TÁR KOSZEV : JEGYZETEK BULGÁRIA UJKORI TÖRTÉNETÉBŐL (Szófia, 1951. 328 1.) A bolgár történetírás egyik fontos témája az ún. bolgár megújulás korszaka, az az idő, amely a kapitalista viszonyok olterjedésóvel, a bolgár nemzeti öntudatosodással kezdődik és a parasztmozgalmakon és forradalmi szervezkedéseken át elvezet az 1876. évi áprilisi felkeléshez és az ország felszabadulásához. A felkelés előtti évelt és különösen a felkelés történetével már az egyik neves kortárs, Zaharij Sztojanov foglalkozott részben emlékiratszerűen megírt munkájában, de inkább, csak a politikai történet érdekelte. A polgári történetírás, elsősorban pedig az irodalomtörténetírás igen nagy anyagot tárt fel, az 1910-es évek bolgár folyóiratai vaskos kötetekben közölték a dokumentumokat. Annál meglepőbb, hogy az egész korszak összefoglaló nagy feldolgozására egy történész sem vállalkozott, kisebb lélegzetű szintézisét is inkább irodalomtörténészek adták meg. És ugyanakkor említésre méltó az is, hogy éppen irodalomtörténészek, mint Ivan Sismanov és Bojan Penev az elsők, akik felismerik a bolgár megújulás mozgalmában a gazdasági tényezőt. Sismanov egyenesen az olasz renaissance-szal hasonlítja össze, persze a gazdasági tényezők alapvető meghatározó jelentőségét ők sem ismerik fel. A harmincas években ez a felismerés is veszendőbe megy, a kérdéssel foglalkozó történészek csak kulturális vagy legfeljebb politikái tényezőket méltatnak figyelemre. Nikov például a bolgár megújulási mozgalmat azonosítja a bolgár egyház önállósodásával. A harmincas és negyvenes évek fordulóján pedig Arnaudov és Mutafcsiev már egyenesen a fasiszta rendszert ós ideológiát igazolják a bolgár megújulás korával, a diktatúra előzményeit próbálják megkeresni itt es a nép saját erejébe vetett misztikus hitével magyarázzák a bolgár nép végül is megtörtént felszabadulását. Mihail Dimitrov irodalomtörténész részletkutatásai már valamivel reálisabb képet nyújtanak, a felszabadulás után pedig lehetővé válik a bolgár megújulási mozgalom teljes felkutatása és értékelése. Pantelej Zarev még mindig inkább irodalomtörténeti jellegű első összefoglaló kísérlete, Koszev, Hrisztov és különösen Burmov részletkutatásai mellett Zsak Natan könyve, »A bolgár megújulás« az egész korszak első marxista szintézise. (A könyv ismertetését 1. Századok 1950. 442—444. 1.) Az általunk ismertetett könyv mintegy a következő lépés Natan professzor könyve után. Dimitár Koszev a Bolgár Tudományos Akadémia Bolgár Történeti Intézetének igazgatója és a szófiai egyetemen az újkori bolgár történelem tanára. A felszabadulás után néhány évig részletesebben foglalkozott a megújulás korának történetével, különösen az ötvenes évektől kezdve; Pencso Szlavejkovról szóló nagyobb monográfiája ezeknek a tanulmányoknak a leszűrődése. Egyéni tanulmányain túlmenően az egész gazdag 14*