Századok – 1954

Szemle - Az illegális Szabad Nép (Ism.: Galántai József) 678

678 SZEMLE AZ ILLEGÁLIS SZABAD NÉP A Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadványa. Horváth Márton előszavával (Budapest, Szikra, 1954. 135 1.) A Magyar Munkásmozgalmi Intézet fennállásának hat esztendeje óta jelentős munkát végez a magyar munkásmozgalom dokumentumainak felkutatásában, összegyűj -tésóben és kiadásában. Az Intézet elé megalakulásakor azt a feladatot tűzték, hogy tudatosítsa népünk gondolkodásában »a magyar munkásosztály évtizedes harcainak döntő jelentőségét a magyar fejlődésben« (Révai József beszéde a MMI megnyitásán). Ezt a célt szolgálja az újabb kiadvány is. A Szabad Nép illegális számainak kiadásával a történészek, tanárok, propagandisták és az olvasóközönség széles köre számára vált lehetővé e nagybecsű és ezideig rendkívül nehezen hozzáférhető történelmi dokumentum tanulmányozása. Az illegális Szabad Nép a háború alatt 1942 február-májusában (1—4. sz.) és 1944 szeptember-decemberében ( 1—5. sz.) jelent meg. Ezekben az években a Hitler ós magyar cselédei igájában nyögő magyar nemzet előtt a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésének, a népi demokrácia kiharcolásának feladata állott. E cél érdekében minden nemzeti erő összefogására ós tömörítésére volt szükség. A Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, az illegális Szabad Nép ezt a célkitűzést hirdette, e nagy nemzeti érdek megvalósítására mozgósította a párt tagjait, a népet és minden hazafit. A Szovjetunió elleni bűnös háború megkezdése után ós még inkább a németek Moszkva alatti vereségét követően, egyre inkább terjedt az a felismerés, hogy az ország urai végzetes katasztrófát készítenek elő. Kifejeződött ez az 1941. évi őszi megmozdulásokban (a Batthyány örökmécses, majd Kossuth ós Táncsics sírjának megkoszorúzásában) és a Népszava karácsonyi számának cikkeiben. Ebben a helyzetben parancsolóan szükségessé vált az 1941 szeptembere óta működő Kossuth Rádió mellett egy olyan sajtóorgánum megteremtése, mely a cenzúra bilincseitől szabadon »kisugározza azokat az eszméket, amelyek a magyar nép felszabadító harcának útját bevilágítják« (a Sz. N. első számának vezércikkéből. 11. 1.)-. A KMP külföldön lévő vezetői a Kossuth-Rádión keresztül hívták fel erre a figyelmet : »Latba kell Vetnünk miiiden erőnket, hogy megmentsük katonáinkat, hadseregünket, hazánkat. De a nép széles tömegeit szabad sajtó nélkül nem lehet bevonni ebbe a harcba. . . Hogy a magyar igazságot százezrekhez, milliókhoz eljuttassuk : meg kell teremteni a cenzuramentes, titkos magyar sajtót!« (1942. febr. 5-i adás.) Egy ilyen sajtó létrehozása hihetetlen nehézségekkel és rendkívül nagy áldozatokkal járt. A független, szabad, demokratikus Magyarországért folyó harc hivatott vezetője, az illegális kommunista párt vállalva a történelmi feladatot, 1942 februárjára létrehozta ezt a sajtót, a »^zabadság világítótornyát« — ahogy a lap első számának programadó vezércikkében nevezték —, ós négy hónapon keresztül biztosította folyamatos megjelenését: Ezekben a hónapokban sorsdöntő volt a párt felkészítése a függetlenségért és demokráciáért folyó harc vezetésére. Ennek megfelelően a Szabad Nép 1942 tavaszán megjelent számainak közvetlen feladata, hogy »a párttagság politikai színvonalát emelje és ideológiailag felkészítse vezető szerepére« (12. 1.). De a párttagságon keresztül, a párt szervezeti és ideológiai megerősítésének eredményeként a Szabad ÏÂp az egész nemzethez kívánt szólni. Az illegális Szabad Nép számait olvasva elénk tárul az a hősi küzdelem, amelyet az illegális párt a rendkívül nehéz és bonyolult viszonyok között folytatott. A függetlenség és szabadság mozgósító eszméi 1942 tavaszán egyre inkább terjedtek. Ezzel számolva a'politikai hatalmon levő fasiszta klikk is megpróbálta a Szovjetunió elleni rablóháborúját valamiféle »függetlenségi« harcnak feltüntetni : »1848 óta — mondotta ebben az időben Kállay miniszterelnök — most elevenítjük fel újra a magyar háborút.« A munkásosztály, a kommunista párt elszigetelése ós a vezetőjétől így megfosztott függetlenségi mozgalom »megnyorgelése«, tévútra vivése volt a hatalmon levők politikája a függetlenségi mozgalom megsemmisítésére. E politika ellen harcolt a Szabad Nép, leleplezve a félrevezető mesterkedéseket, felkészítve a pártot a függetlenségi mozgalom vezetésére, a nemzeti erők összefogásának megszervezésére, a munkásogység, a munkás-paraszt szövetség megteremtésére. De a munkásosztály vezető szerepét nemcsak »kívülről« fenyegette veszély, hanem a munkásmozgalomba becsempészett provokátorok frakciós »baloldali« jelszavaitól is.