Századok – 1954

Szemle - Lenin Magyarországról (Ism.: Klein Jánosné) 668

SZEMLE. 669 csatolt bibliográfia Lenin magyar nyelven megjelent műveinek teljes ilyen értelmű ismertetését adja. Köztudomású, hogy Lenin rendkívüli figyelmet szentelt az európai országok történetének, rmmkásmozgalmának. Sokat foglalkozott Kelet-Európával s így Magyarország helyzetével, problémáival is. Meglátta azt, hogy a magyarországi viszonyok igen sok tekintetben hasonlítanak a eári Oroszország helyzetéhez. Az 1848-as forradalomtól kezdve hazánk történetének szinte minden nagyobb eseményéhez, legfontosabb problémáihoz volt megjegyzése Leninnek. Ezek a megjegyzések hozzásegítenek bennünket egy'Ogy kérdés helyes megoldásához. De ezen túlmenően, Leninnek az a módszere, hogy a magyar viszonyokat nem szakítja ki nemzetközi összefüggéseikből, hogy állandóan a fejlettebb és elmaradottabb országokhoz viszonyítja, módszertanilag is követendő példa. A kötet öt fejezetre tagolva közli Lenin beszédeinek, írásainak részleteit. Az első fejezet az 1848/49-es szabadságharc ós a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közötti időszakra vonatkozik. Anyaga bizonyítja, hogy Lenin milyen világosan és határozottan fogalmazta meg ítéletét a cári Oroszország zsandárszerepéről, a magyar szabadságharc elfojtásáról. Rámutat arra, hogy a cári Oroszország a történelem folyamán több esetben is hozzájárult idegen népek szabadságharcának elfojtásához s ugyanakkor, saját népének is kegyetlen zsarnokaként, gúzsbakötötte a nagy birodalom népeit. A dualizmus nehéz, bonyolult története két igen fontos kérdésének megoldásához adnak segítséget Lenin megjegyzései. Az agrárkérdéssel kapcsolatban tüzetes vizsgálat alá vette az 1895-ös statisztika adatait. Rámutatott arra, hogy a magyar mezőgazdaság a kapitalista fejlődésben, a gépek használatában még igen elmaradott. Különösen szegényes, korszerűtlen a kis- ós középparaszti gazdaságok felszerelése és így munkája is. A birtokmegoszlást tekintve hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben a vonatkozásban legközelebb áll Oroszországhoz. A nagybirtokok uralmát még csak erősíti az a tény, hogy ezek kapitalista fejlődésének előrehaladása »tönkreteszi, nyomorbadönti és elnyomja a kistermelők tömegét. . .« A Monarchián belül a nemzetiségi kérdés, a nemzeti kérdés, igen bonyolult volt. A nyugateurópai országokban a nemzeti kérdés a XIX. században megoldódott a nagy, nemzeti ' államok létrejöttével. Nálunk azonban •egészen más volt a helyzet. Ausztria kívül rekedt az önálló német államon, az 1848/49-es forradalom nemzeti törekvései elbuktak. ». . .a magyarok, majd a csehek is, nem az Ausztriától való különválásra, hanem Ausztria épségének megerősítésére törekedtek, -éppen a nemzeti függet'onség órdekében, amelyet kapzsibb ós erősebb szomszédok teljesen eltiporhatnának!« — s ez egyben a kulcsa a dualista rendszer, a kiegyezés létrejöttének is. Az 1914—18-as imperialista háború menetében döntő fordulatot jelentett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom s új szakaszt nyitott meg hazánk történetében is. (A kötet 2. fejezete.) A magyar nép győzelemre vitte 1918 októberében a polgári demokratikus forradalmat, a Monarchia a népek akaratából széthullott. Lenin az egész szovjetorosz nép nevében üdvözölte a Monarchia népeit, Magyarország dolgozóit : »... Megdobban a szívünk annak a hírnek hallatára, hogy kezükbe vették a béke ügyét. . . . Köszöntjük Önöket, akik lerázták magukról a nemzeti elnyomás jármát... Szilárd hitünk, hogv a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz... « Lenin igen sok helyen utal arra, hogy az európai forradalmi mozgalom fellendülése, a magyar forradalom újabb erőt ad Oroszország néoeinek a további harcban. Különös figyelmet szentelt a tanácsok megalakulásának és működésének. A munkáshatalom szervei hazánkban is gyorsan szaporodtak s Lenin megállapította, hogy a falusi munkában Magyarország •élen jár. 1919. március 21-ón hatalomra került a proletariátus, megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. (Ez az időszak a kötet 3. fejezete.) A hatalom átvételéről Lenin igen találó jellemzést adott : ». . . A magyar burzsoázia az egész világ színe előtt elismerte, hogy önkéntesen lemond és hogy csak egy hatalom van a világon, amely nehéz pillanatokban képes vezetni a népeket és ez — a Szovjethatalom.« A magyar forradalom győzelmének különös jelentőséget tulajdonított s erről több alkalommal is szólott. Meg volt győződve arról, hogy nálunk figvelembe veszik az orosz forradalom tapasztalatait s hogy a magyar forradalom nagy hatással lesz Európa többi népére. Már március 22-én üdvözölte a Tanácsköztársaságot és állandó összeköttetés megteremtését javasolta. Nemcsak figyelte a magvarországi eseményeket, hanem tanácsaival, észrevételeivel segítette is a magvar proletariátust. Látta, hogv a maervar forradalomnak még igen sok nehézséggel kell megküzdenie. Aggodalommal érdeklődött Kun Bélánál a kormány •összetételéről, a két párt egyesülésének körülményeiről. De Kun Béla mes;nvugtató válaszával megtévesztette, becsapta Lenint. Amikor az intervenciós csapatok rátámadtak