Századok – 1954

Szemle - Lenin Magyarországról (Ism.: Klein Jánosné) 668

670 SZEMLE a Magyar Tanácsköztársaságra, Lenin Szamuely Tiborral küldött üzenetet : »Most az ahálás és igen nehéz feladat áll előttetek, hogy megálljátok a sarat az antant elleni súlyos háborúban. . . Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború. . .« Lenin volt az, aki óvatosságra, éberségre intette Tanácsmagyarország vezetőit az antant alávaló manővereivel, cselvetéseivel szemben is. De figyelmeztetése Kun Béla kezén elsikkadt . A kötet külön fejezetben foglalja össze a Tanácsköztársaságra vonatkozó lenini megállapításokat. Lenin már ekkor számos, igen fontos tényezőre hívta fel a figyelmet, amelyek szem elől tévesztése mind hozzájárult a magyar nép hősies harcának vereségéhez. így, elsősorban az áruló szociáldemokrácia magatartására utalt, arra,, hogy bár a két párt egyesülése megtörtént, a »szociálmegalkuvók« nem változtak meg, imperialista hatalmak ügynökeiként ártottak a Tanácsköztársaságnak. Hosszasan foglalkozott a tanácskormány parasztpolitikájával is. Az orosz tapasztalatok alapján mondotta, hogy »a nagyüzemi termelést meg lehet tartani és emellett mégis lehet adni a kisparasztoknak valamit, ami számukra igen lényeges«. Ha a parasztok nem érzik mélyrehatónak azt a változást, amit a Tanácsköztársaság jelent korábbi életükhöz képest, nem lesznek a forradalom támogatói s ez megbosszúlja magát. Utalt arra is, hogy a hadviselés szempontjából sokkal kedvezőbb helyzetben volt Oroszország a maga hatalmas területeivel —- hazánkhoz képest. Ott volt lehetőség a visszavonulásra, erőgyűjtésre, míg a mi szűk területünkön ez lehetetlen volt. A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom került hatalomra. (Ez az időszak a kötet utolsó fejezete.) A győztes ellenforradalom hihetetlen kegyetlenséggel állt bosszút a magyar népen, s ezt a terrort támogatta a nemzetközi ellenforradalom is. Lenin e rendkívül nehéz és szomorú helyzetben is biztatta a magyar népet, a magyar forradalmárokat, további harcra, munkára lelkesítette őket. Rámutatott arra, hogy a burzsoázia »csak azt teszi, amit a történelem által pusztulásra ítélt minden osztály tett. A kommunistáknak tudniok kell, hogy a jövő mindenesetre az övék. . .« Hangoztatta, hogy folytatni kell a munkát, s nemcsak illegálisan, hanem meg kell találni a módját a legális munkának is. Egy ismertetés szűk kerete nem teszi lehetővé, hogy Lenin magyár vonatkozású írásait alaposabban elemezhessük. Az itt elmondottak csak utalások lehetnek arra a gazdag anyagra, amelyet ez a kötet tartalmaz. * A »Lenin Magyarországról« című kötetet igen jól kiegészíti, tanulmányozását eredményesebbé teszi Réti László munkája : Lenin ós a magyar munkásmozgalom. Ez a feldolgozás az adott keretek között-Lenin magyarországi kapcsolatait, magyar vonatkozású megállapításait beágyazza a magyar munkásmozgalom történetébe. A terjedelem korlátozottsága azonban nem teszi lehetővé, hogy a szerző itt mélyebb, alaposabb elemzést adjon. De így is megteremti azt a talajt, amelyen állva jobban megérthetjük, nagyságában világosabban látjuk azt a hatást, amelyet Lenin a magyar munkásmozgalomra gyakorolt. A kötet első négy fejezete lényegében a font ismertetett kiadvány fejezetbeosztásának felel meg. Az utolsó két fejezet azonban rámutat arra, hogyan lelkesítette, tanította népünk legjobbjait Lenin az ellenforradalmi korszakban s tanításai hogyan sokszorozzák meg népünk erejét a szocializmus építésében. A XX. század eleji magyar munkásmozgalom jóformán egyáltalán nem ismerte Lenin munkásságát, hatása sem mutatkozott a bolsevikok tanításának. Réti László rámutat arra, hogy mindezért elsősorban a munkásmozgalom akkori vezetőit, a szociáldemokrata párt vezető alakjait terheli a felelősség. A szociáldemokrata vezetők ugyanis még az 1905-ös forradalom idején is — és természetesen a későbbi években is — elhallgatták Lenin szerepét, tevékenységét a magyar tömegek előtt s általuk cenzúrázott híreket adtak csak az oroszországi munkásmozgalom fejlődéséről, a bolsevikok erősödéséről. Ez a helyzet lényegesen megváltozott az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Ekkor már 'nem lehetett elhallgatni a tömegek előtt az események igazságát, a bolsevikok, az orosz munkásság győzelmének igazságát. Lenin neve ettől az időtől kezdve a magyar dolgozók körében hihetetlenül nagy népszerűségre tett szert, zászló volt, amelyet magasra tartva küzdöttek áruló vezetőik ellen, az orosz példa követéséért. Akkor, amikor ez a harc sikerre vezetett, és létrejött a Magyar Tanácsköztársaság; a tömegek e napon Lenint is ünnepelték. A szerző — többek között — hivatkozik a győri ünnepség szónokára, aki így beszélt : »Az első gondolatunk ós üdvözletünk szálljon Lenin elvtárshoz. Azután köszöntsük a napot, amely a magyar szovjetköztársa-