Századok – 1954

Vita - Annási Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportjának vitája a Századok szerkesztőbizottsági ülésének anyagáról 651

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ÉSZAKMAGYARORSZÁGI CSOPORTJÁNAK VITÁJA A SZÁZADOK SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI ÜLÉSÉNEK ANYAGÁRÓL A Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportja f. é. szeptember 50-án vitaülést tartott. Soós Imre, a társulati csoport elnöke megnyitójában kiemelte : miként a »Századok« szerkesztőbizottsága 1953 őszén megvitatta a magyar történettudomány helyzetét és megjelölte feladatait, szükséges, hogy a Társulat vidéki szervezetei is vitaüléseken tárják fel elgondolásaikat, problémáikat. Szántó Imre, a Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportjának titkára vitaindító referátumában — Elekes Lajosnak a szerkesztőbizottság ülésén elhangzott referátumából kiindulva •— ismertette a társulati csoport eddigi eredményeit, hiányosságait és az előttünk álló feladatokat. Kiemelte Elekes Lajos referátumából azon részeket, melyek bizonyos értelemben ránk is vonatkoznak. Feladatunk à törtónészmunka színvonaláriak felemelése arra a fokra, melyet fontossága : országunk építésében, dolgozó népünk politikai öntudata és kulturális életszínvonala fejlesztésében meghatározott szerepe megkövetel. Ennek fontos feltétele : a történészek egységfrontjának további erősítése és egyúttal marxista-leninista szellemű • történetírásunk irányelveinek, valamint módszereinek további tisztázása és fejlesztése. A Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportja kereken 3 éves múltra tekinthet vissza. Működésének kiemelkedő eseménye az 1952-ben megrendezett •centenárium volt. A Csoport .komoly feladatokat oldott meg a helytörténeti kutatás terén, tevékenyen ápolta a helyi hagyományokat, a honvédő harc hagyományait. Ideológiai vonalon a feudális-klerikális-polgári szemlélet helyett a történelmi materializmus szempontjait alkalmazta. Havi ülésein országos témájú, változatos tárgyú s a helyi haladó hagyományokat sem elhanyagoló előadások hangzottak el, amelyekkel igyekezett kielégíteni városunk dolgozó népének történelmi szükségleteit. Gondot fordított a közép- ós általános iskolai történelemtanárok továbbképzésére ós tevékeny, irányító szerepet töltött be az Előadói Szakosztályban, majd a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat történelmi munkabizottságában. Vi egáljuk meg eredményeinket konkrétebben. Az egri vár hősi védelmének 400. évfordulójára Soós Imre és Szántó Imre — Balogh György közreműködésével — megírta »Eger vár védelme« c. könyvét. A városi és falusi előadók számára ennek alapján útmutatót készítettek. Soós Imre és Szántó Jmre anyagot gyűjtöttek a »Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711—1790« c., az Akadémia kiadásában megjelent, tanulmánykötethez, melyben Szántó Imre írta meg az egyik fejezetet. Most jelent meg Szántó Imre »Parasztságunk kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics birtokon 1711—1850« c. könyve. Évek óta foglalkozik szülőfaluja, Páhok történetével, mely bekerült az Akadémia által kibocsátott kiadvány tervezetbe. Soós Imre eddig főként a Heves megyei parasztság történetével foglalkozott. Jelenleg a Bükk és Mátra vidéke iparának XVIII—XIX. .századi történetét kutatja, különös tekintettel a diósgyőri vasgyár történetére. A Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportja történelmi munkaközössége 1954. január 1-re elkészítette »Tanulmányok , Heves megye történetéből« c. tanulmánykötetét. Ebben szerepelnek Szántó Imre, SoÓ£ Imre, Székely Béla, Balogh György, Molnár József, Nagy József, Annási Ferenc tanulmányai. A Csoport a politikai színvonal emelése szempontjából rendkívül fontosnak tartja •a Horthy-korszak ós felszabadulás utáni fejlődésünk történetének feldolgozását Heves megyében. Szántó Imre kutatásokat folytat »Heves megye a Horthy-fasizmus korában« c., Nagy József pedig »Népi demokráciánk története Heves megyében« c. témához. Felszabadulásunk 10. évfordulója méltó megünnepléséhez a Csoport nemcsak a fentemlített kutatómunkával kíván hozzájárulni. Balogh György a Városi Tanács Végrehajtóbizottságának felkérésére elkészíti Eger város képes történelmi kalauzát. Az Oktatásügyi Minisztérium felkérésére a Csoport a Szocialista Nevelés Könyvtára sorozatában szeretné megjelentetni »A helytörténetírás módszere és feladatai a hazafiságra nevelés szolgálatában« c. könyvét. E jelentős eredmények mellett azonban komoly hibák és fogyatékosságok is mutatkoznak. Helytörténeti kutatásunk legfőbb hiányossága itt Egerben is, hogy a minőség fejlődése nem tartott lépést a mennyiségi gyarapodással. A következő időszakban nekünk is az lesz a legfőbb tennivalónk, hogy a minőségi követelményeket állítsuk előtérbe. Az elmélet tanulmányozásának nem kielégítő foka a mi helytörténeti kutatásainkban is azt eredményezte, hogy félresiklottunk a történet sematikus, merev, dogmaszerű értelmezése felé, A forrásokat túlzottan »beszéltetjük«, szövegüket egyszerű,