Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
60 VÄRKONYI AGNES jellemző, hogy pl. a harmincadokra Hunyadban a Thököly katonák, Székelyföldön pedig a felkelt székelyek tették rá a kezüket. Teleki Mihály hamarosan otthon érzi magát Rákóczi táborában : »Az udvari kapitánynál Vai Adám uramnál voltam ebéden ; jól is ittam volt ... sokat is táncoltam volt s vígan voltam az új világnak örültem.« Értesül arról is, hogyha a fejedelem ügye . szerencsés lesz, a Teleki família megnyeri Kővárt és Magyarországon is kap birtokokat. Rákóczi viszont Erdély gazdasági ügyeinek kézbefogását kívánja tőle. Február 8-án kinevezi Erdély főárendátorának, rábízza a labanc jószágok elkobzását és gondviselését, a kincstári felügyelők, udvarbírók, kamaraispánok, harmincadosok kinevezését.140 Teleki számára két fehér és veres tafota lovas zászlót küld Rákóczi komornyikja Körösi. Ezekkel indul be február 13-án Erdélybe.14 1 Teleki feladata nem kevésbbé nehéz, mint Toroczkaié. Erdély 1704 első hónapjaiban feldúlt, kifosztott ország szomorú képét mutatja. Az állandó hadműveletek, portyák, seregvonulások teljesen kiélték az egyes vidékeket. Az állatállomány, ha kikeralte a prédálást, a takarmányhiány, az ide-oda hajtás miatt pusztult el. A Moldvába, Havasalföldre kihajtott vagy a havasokra felvert állatok hasonló sorsra jutottak. Ilyen viszonyok között csak súlyosbította a helyzetet a császáriak kíméletlen rablása. A kincstári jószágokból az elvonuló császári seregek elvitték a felszerelést, eszközöket és még a készletek nagyrészét is. A várak és erősségek messze környékéről behordatták a búzát, zabot, tekintet nélkül arra, hogy nemes vagy jobbágy gabonája. Különösen a Szeben- és Fogaras-környéki vidék szenvedett sokat, mert innen elégítette ki Rabutin a császári katonaság zömének tetemes gabona- és takarmányszükségletét. Ahhoz, hogy a kuruc csapatok ne jelentsenek újabb és elviselhetetlen terhet a lakosság számára, a lehetőségek felmérésére, a fiskális jószágok számbavételére, a labancok javainak felszámolására volt szükség.14 2 Itt illeszkedik az események közé Rákóczinak február 9-én a szászokhoz írott pátense.14 3 A fejedelem most gondol először arra, hogy Erdély természeti kincseivel mekkora nagy gazdasági erőforrása lehetne a szabadságharcnak, ezért döntő fontosságúnak tartja, hogy a gazdag szász városokat is a szabadságharc mellé állítsa. A szász városok, amelyeknek iparosai maguk is érezték, hogy Bécs kerékkötője lesz fejlődésüknek, most nehezen viselik a generális végnélküli követeléseit és nem egyszer előfordul, hogy megtagadják az engedelmességet, »őfelsége szolgálatával nem gondolnak«, még »ha a szebeni börtönbe viteti is őket« Rabutin.14 4 Jelen pillanatban erős császári 140 Teleki-napló febr. 7, 8. Rákóczi Telekinek ezt a megbízást csak ideiglenesen adja »az ország és az ö tovább való dispositiójáig, mivel — őfelsége nem erdélyi fejedelem, idővel az ki leszen az adhatja állandóképpen«. 141 Toroczkai és Teleki kinevezésére válaszképpen Rabutin Teleki anyját, feleségót és gyermekeit Görgényből Szebenbe vitette és Toroczkai hozzátartozóival, Vay Lászlónéval ós Pekrynével együtt szigorú áristomba vetette. Javaikat conscribáltatta, magukat pedig nyilvánosan rebelliseknek nyilvánította. OL Prot. Sess. 1701 — 1705. к. 654, 657, 658,659,664, 665,666, 670, 671, 674 1.; Wesselényi-napló febr. 1. 3, 4, 12, 13, 16, 21. ; Teleki-napló febr. 23. ; Czegei Vass-napló febr. 10, 26, MHHS 35. k. 380. ós 371.1. 142 Erdély gazdasági к i foszlott ságára, és az egyes vidékek igénybevételére vonatkozóan : OL Thes. 1703/16, Erd. Kane. 1703/151, 153.; Gub. Pol. 1704/12, 36, 40; L. C. R. H.-I. 19, 31, 38, 53, 61. 1. 143 Rákóczi pátense a szász nemzethez 1704. febr. 9. Szeben, Bruckenthal-lt. Említi Márki, i. m. I. köt. 491. 1. 144 Rákóczi Erdély gazdasági talpraállítására tett kísérletére jellemző : »A Kővár környéki lakosok közül, akik Kapnikbányát megszállják és az ottlévő bányát művelni kezdik, azok nemcsak fizetést kapnak, hanem a hadakozás alatt minden tehertől mentesek
