Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÍÍT.YBE!» % 61 katonai elnyomás alatt állnak, de nincs elzárva a csatlakozás lehetősége. 1704 elején tehát Rákóczi megteszi az első lépést Erdély katonai és gazdasági megszervezésére. Ez a lépés a holdvilági vereség megelőzésére elkésett, de a legjobbkor következett be ahhoz, hogy átsegítse a szabadságharc ügyét azon a holtponton, melyre Guthi hadainak fegyelmezetlensége s szervezetlensége következtében jutott. Ki kell azonban emelnünk azt, hogy Rákóczi a gazdasági és katonai rendcsináláson kívül többet nem igényel Erdélyben. Rá jellemző tartózkodással fel sem veti Erdély alapvető politikai kérdését, az erdélyi fejedelemség visszaállításának gondolatát. 3. Az erdélyi fejedelemség kérdése mégis most vetődik fel először, nem nyíltan, hanem az események kényszerítő hatására az erdélyiek és az erdélyi kurucok gondolatában. 1704 február elején a dobrai passuson át megjelenik a Maros völgyében Thököly Imre ezredese, Orlay Miklós kb. félezer régi Thököly-katonával. Thököly Imre, Erdély választott fejedelme, a szabadságharc megindulásakor elérkezettnek látja az időt, hogy elfoglalja fejedelemségét. Rákóczi maga sem mond ellent mostohaapjának, mikor az erdélyi terveiről ír. Orlay Miklóssal jön be az első szervezett, nagyobb létszámú Thököly-csapat ; nein tudhatjuk, hogy nem Thököly bejövetelét szándékoznak-e előkészíteni. Orlay Miklós Törökországból jött kurucainak megjelenése azonban mitsem változtat azon a tényen, hogy Erdély viszonyai Thököly fejedelemmé választása óta nagyot fordultak és az új viszonyoknak megfelelően Erdélynek ismét állást kell foglalnia, vezetőjét, fejedelmét újra meg kell választania.145 Orlay a Maros mentén nyomult előre. Elfoglalta Hlyét, Branyicskát, Kolcz várát,14 6 Déva alatt véres harcot vívott, de a várost nem tudta bevenni.14 7 A Gyulafehérvár felé vezető út kulcsa Szászváros volt. A Gubernium a Generális utasítására Csulai Balázs hunyadmegyei nemest rendelte 180 megyei katonával a város védelmére. Csulai, mikor Orlay jöttének híréről értesült, kiüzent neki, hogy kész a »kuruczság derék mesgy^jére« lépni s vitézeivel együtt ki is ment közéjük. A városban maradt német katonáktól így könnyűszerrel megvették Szászvárost.148 Szászváros megvétele után nyitva állott Orlayék előtt a Fehérvárhoz vezető út. Alvincz megvétele nem okozott különösebb nehézséget. A Szászsebesről kicsapó németek közül háromszázat levágtak ós elfoglalták a fehérvári passust.14 9 maradnak.« 1704. febr. 19. SzKK Fol. Hung. 978/67. 1. A szászok magatartására. Márki I. köt. 491—2. 1. 146 Szepesi János Buday Istvánnak Mezőkövesd (1704) máre. 8. A. R. I. 112. 1. ; Bercsényi Károlyinak Sente 1704. márc. 7. R. T. II. 55 — 61. 1. ; Cserei 335. 1. ; Czegei Vass-napló febr. 24. MHHS 35. k. 384. 1.; Csulai Balázs szászvárosi kapitány febr. 7. előtt jelenti Orlayék bejövetelét. OL Prot. Sess. 1701 — 1705. k it. 660.1. Thököly erdélyi fejedelemségének visszaállítására vonatkozóan : Thököly Rákóczinak 1703. okt. 31. MHHS 24. k. 520, 21. 1.; u. a. 1704. ápr. 2, uo. 522 — 524. 1. A tanulmány nem tűzte feladatául, hogy a volt Thököly-csapatok erdélyi működését részletesen feldolgozza (SzKK Thaly-gyüjtemény). 146 A Thököly hadi tiszteinek levele Rákóczihoz Gyulafehérvár, 1704. máj. 11. OL A Rákóczi-szabadságharc levéltára. 147 A dévai harcról : Diószöghi Joseph folyamodványa Rákóczinak. Kuruc katonák és hozzájartozóik instantiája (kéziratban). 148 OL Prot. Sess. 1701 — 1705. k it. 660. 1.; Nemes Hunyad vármegyei Nagycsulai Csulai Balázs memorialisa. Radvánszky lt. III. о. XLI1I. es. 96. sz. 149 Cserei 335. 1. ; A. R. I. 216. 1. ; Czegei Vass-napló febr. 24. MHHS 35. k. 384. 1.
