Századok – 1954
Tanulmányok - Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához (1919. január–március) 569
588 GYÖEFEYSÄNDOtt finn, lengyel, cseh, román és görög csapatokkal akart támadni a Varsótól a Krimig terjedő egész arcvonalon. Célul a régi orosz monarchia visszaállítását jelölte meg. Ennek a programnak volt része a román—magyar semleges zóna megteremtése. »A francia hadvezetőség ugyanis azért akarta a románokat a magyarok rovására kielégíteni, hogy — miként Focli kijelentette — az oroszok ellen menetélő román hadsereg hátát semleges zónával biztosítsa. Az Oroszország elleni nagy támadás magva ugyanis egy erős román—lengyel szövetség lett volna.«66 Február 25-re világossá vált az is, hogy a KMP-t nem sikerült a február 20-i provokációval megsemmisíteni és hogy ennek következtében Magyarországot nem lehet a szovjetellenes támadó háborúba bekapcsolni. A határozatot Berthelot tábornok, az ukrajnai hadműveletek, a bevetésre kerülő lengyel, cseh, román és görög hadseregek főparancsnoka már március 9-én hivatalosan közölte Presán román tábornokkal (ezzel akarta megnyugtatni az aggályoskodó román bojárokat és buzdítani a szovjetellenes intervencióra). A magyar kormánnyal de Lobit tábornok, »a magyarországi hadsereg főparancsnoka« közölte Wilson, Lloyd George és Clemenceau határozatát. A »Vyx-jegyzék« elnevezést — ami egyébként nem helyes — azért kapta az antantnak ez az ultimátuma, mert Vyx alezredes, a budapesti fegyverszüneti bizottság elnöke adta át Károlyinak. De ha már a Vyx név bevonult a magyar történelembe, hadd jellemezzük a kortársak emlékiratai alapján ezt a figurát. Annál is inkább, mert típusa volt az imperialista katonatisztnek. Idézzük pl. Böhmöt, akit igazán nem illethet az imperiabzmus-ellenesség vádja : »Az antant tisztekből álló fegyverszüneti bizottság vezetője és teljhatalmú parancsolója Vyx alezredes, tudatlan, belsőleg is brutális érzésű, a royalista ellenforradalommal szimpatizáló katonatiszt. November végén érkezik Budapestre és néhány napon belül kitűnik, hogy tulajdonképpen ő kormányozza az országot. Ö rendelkezik Magyarország vasutaival, közelekedési utaival, szénbányáival, nyersanyagtermelésével, rendelkezéseket ad ki, amelyeket a kormány záros határidőn belül köteles teljesíteni. A teljhatalmú diktátor. aki Magyarország népével és közgazdasági életével rendelkezik, nem ismeri Magyarországot még annyira sem, mint a négy elemit rosszul végzett tanuló. Közgazdasági kérdésekben annyira járatlan, mintha soha az ország hírét sem hallotta volna. Föllépésében a győző brutalitása nyilatkozik meg. Megtestesítője a régi osztrák-magyar hadsereg császári és királyi őrmestere típusának.«6 7 Jellemző, hogyan tárgyalt a magyar burzsoázia képviselőivel. Szende Zoltán leírja, hogy pl. Károlyi soha »nem mert szembeszállni a feltett sapkában belépő, lovaglóostorával beszélő Vyx-el«.6 8 Szabó László így jellemzi : »Ez a francia tiszt kitűnő katona lehetett , de egyáltalán nem volt politikus . .. Magyarország sokkal kisebb pont volt neki, mint például Annám vagy Tonkin. Legkisebb hadnagya is páratlan lenézéssel kezelte ezt az országot 66 P. R. Р. Р. С. IV. k. 122—123.1. — Lásd még Juhász Nagy Sándor, i. m. 604— 505. 1. — A. Berjozkin : Az Egyesült Államok a Szovjetoroszország elleni katonai intervenció tevékeny szervezője és résztvevője (1918—1920). Bpest, Szikra, 1953. 98. 1. — R. St. Baker : Woodrow Wilson.- Memoiren und Dokumente über den Vertrag von Versailles anno 1919. Übers. K. Thessing. Leipzig. 1923. III. k. 238—245. 1. — Le président Wilson et le règlement franco-allemand. 114. 1. 67 Böhm Vilmos : Két forradalom tüzében. 97. 1. 68 Szende Zoltán : A magyar katasztrófa, 1918—19. Bpest, 1933. 159. 1.
