Századok – 1954

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi-szabadságharcban 1

A NEMZETI ÖSSZEFOGÁS KÉRDÉSE A RÁKÓCZISZABADSÁGHARCBAN* A Rákóczi-szabadságharcot megelőző egész évszázadon, a XVII. századon, úgyszólván végigvonultak függetlenségi küzdelmeink, nemzeti harcaink az elnyomó, gyarmatosító törekvésű feudális Habsburg-abszolutizmus ellen. A Habsburg-abszolutizmus és a vele szoros szövetségben álló katolikus reakció erőszakával időről-időre kénytelen volt szembehelyezkedni a magyar uralkodóosztály egy része, bár megelőzőleg — nem vállalva a török elleni harc áldozatait és félve.,a jobbágyság mozgalmaitól — a Habsburg-uralom szálláscsinálója volt (és jelentős részében továbbra is az maradt). Kénytelen volt szembehelyezkedni azért, mert az udvar és a katolikus klérus törekvései nemcsak az ország politikai vezetéséből akarták kiszorítani, hanem csorbították birtokállományát, veszélyeztették kizsákmányolási lehetőségeit. Ez a magyarázata annak, hogy XVII. századi függetlenségi harcaink táborában időről-idő^e ott találjuk az uralkodóosztály egyik-másik csoportját ; hogy ezeknek a harcoknak az élén egyes nagybirtokosok állottak, — holott a magyar uralkodóosztály általában történetünk ezen a szakaszán is a hazaárulás politikáját folytatta és »eladta a magyar népet minden ellenségnek, ha ebből anyagi haszna volt«.1 De történetünknek ezen a századán végigvonultak az elnyomott magyar dolgozó nép felkelései is, a jobbágyság meg-megújuló mozgalmai. Az árutermelés fejlődésével kapcsolatos növekvő földesúri kizsákmányolás, az ellenreformáció erőszakos térítése, a császári zsoldosok garázdálkodása egyre súlyosabbá tette a helyzetét, állandó forrongásban tartotta a parasztságot s újból és újból szembefordította elnyomóival és az idegen betolakodókkal. Ezek a parasztmozgalmak korántsem különültek el a függetlenségi küzdelmektől, hanem szorosan összefüggtek velük. Összefüggtek velük annyiban, hogy a parasztság harcai azok ellen a nagybirtokosok és nemes urak ellen irányultak, akik feudális kiváltságaik védelmében elárulták a haza érdekeit ; összefüggtek velük annyiban, hogy a parasztmozgalmak — amint a XVI. században gyakran a török hódítókkal is szembeszálltak — úgy a XVII. században nem egyszer a Habsburg-betolakodókkal is szembefordultak ; összefüggtek velük végül annyiban, hogy a függetlenségi harcokat többízben éppen a kizsákmányolt népi tömegek kezdeményezték. A parasztság osztályhnTca, tehát egylen nemzeti harcot jelentett. A XVII. századi függetlenségi küzdelmek dc'ntő kérdése éppen a rendinemesi ellenállás és a parasztság harca közötti kapcsolat kérdése volt ; az a * A Magyar Történész Kongresszuson 1953. június 6-án tartót korreferátum hővebb szövege. 1 Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. Bpest, 1947. 9. 1. 1 Századok