Századok – 1954

Tanulmányok - Szidorov; A. L.: A nemzetközi munkásmozgalom központja Oroszországba való áthelyeződésének kérdéséhez 528

A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM KÖZPONTJA OROSZORSZÁGBA 529 VALÓ ÁTHELYEZŐDÉSÉNEK KÉRDÉSÉHEZ A forradalmi mozgalom központjának áthelyeződése ezenkívül a szocialista ideológia kialakulásának sajátosságaival, a proletárpártok tevékenységével is összefügg. A marxizmus-leninizmus klasszikusai megállapították, hogy a munkásmozgalomnak két oldala van : az objektív és a szubjektív oldala. A munkásmozgalom objektív oldala : azok a folyamatok, amelyek a gazdasági és a politikai életben a munkásosztály akaratától és tudatától függetlenül mennek végbe, vagyis azok a folyamatok, amelyek az egész társadalom fejlődését megszabják. Ezek mindenekelőtt a társadalom gazdasági alapjában lejátszódott változások eredményei és nemcsak az egyes személyek, hanem az egyes osztályok akaratától sem függnek. A munkásmozgalom szubjektív oldala : a mozgalom ösztönös folyamatainak visszatükröződése a munkások tudatában, a meghatározott cél elérésére törekvő proletariátus tudatos cselekvései. A burzsoázia elleni harcban a proletariátus forradalmi erejét nemcsak a gazdasági fejlődés ösztönösen ható ereje határozza meg (azaz a kapitalizmus fejlettségi foka az illető országban), hanem a proletariátus szocialista tudatosságának, egybeforrottságának és szervezettségének fejlettsége is, a proletariátus élcsapatát alkotó, az élenjáró elmélettel felvértezett harcos forradalmi párt létrejötte is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munkásmozgalom szubjektív oldalának fejlettségét az objektív folyamatok határozzák meg, s ezek teremtik meg a munkásmozgalom anyagi és szellemi feltételeit. A forradalmi munkásmozgalom központjának az egyik országból a másik országba való áthelyeződése olyan helyzetben megy végbe, amikor az utóbbiban megérnek a régi, elavult feudális-jobbágytartó vagy burzsoá viszonyok mélyreható, forradalmi lerombolásának feltételei, amikor a forradalomnak ebben az országban bekövetkező győzelme a feltétele az erőviszonyok nemzetközi méretekben való komoly megváltozásának a forradalom tábora és a reakció tábora közt. Amilyen mértékben növekszik a proletariátus, mint önálló osztály egyre inkább a dolgozó tömegek forradalmi harcának élére kerül ; ez elengedhetetlen objektív feltétele annak, hogy az illető ország nemzetközi forradalmi központtá váljék. A történelmi példák azt mutatják, hogy a forradalmi mozgalom központja nem feltétlenül a gazdaságilag legfejlettebb országokba tevődik át. Németország gazdasági fejlettsége például az 1848-as forradalom előestéjén mögötte maradt Anglia vagy Franciaország gazdasági fejlettségének, s mégis éppen Németországba tevődött át ebben az időben a nemzetközi forradalmi mozgalom központja, mivel Németország a polgári forradalom küszöbén volt, s ennek a forradalomnak feltételei előrehaladottabbak voltak, mint azok a feltételek, amelyek között a XVII. századi angol és a XVIII. századi francia polgári forradalom lejátszódott. Németországban fejlettebb proletariátus volt ; a német polgári forradalom, Marx és Engels szavaival élve, a proletár forradalom közvetlen előjátéka lehetett. Ez a körülmény, állapította meg I. V. Sztálin, »volt a valószínű oka annak, hogy éppen Németország lett a tudományos szocializmus hazája s hogy éppen a német proletariátus vezérei, Marx és Engels lettek annak megteremtői. Ugyanez áll, de még fokozottabb mértékben, a XX. század kezdetének Oroszországára«.2 Jóllehet Oroszország a gazdasági fejlettség foka és a munkásosztály létszáma tekintetében elmaradt a legfejlettebb európai tőkés országok és az Egyesült Államok mögött, az érlelődő polgári-demokratikus forradalom objektív feltételei — fejlettebb gaz-2I. V. Sztálin Művei. 6. k. 87. 1. 3 Századok