Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
50 VÁRKONYI ÁGNES helyzetről, Erdély felé irányította Rákóczi figyelmét. Ezért fordul a fejedelem pár nap múlva Erdély minden rendű embereihez és kiáltványában (november 29.) fegyverbeszólítja őket a német elnyomók ellen.10 5 Rákóczi eddig csupán úgy tekintett Erdélyre, mint ahonnan jelentős császári támadás lehetősége ellen kell magát biztosítania. November elejére azonban az erdélyi kuruc harcok és mozgalmak következtében lehetővé vált, hogy megtegye az első kezdeményező lépést Erdélynek a szabadságharc mellé állítása érdekében. Kísérletet tesz arra is, hogy az erdélyi harcok ne legyenek ezentúl alkalomszülte és védekezés parancsolta becsapások és tervszerűtlen portyák. A zavaros állapotok megszüntetése érdekében a pátens kibocsátását követő napon (november 30-án) »Erdélyben levő leendő lovas Gyalog Hadaink Directiojára« rendeli Orosz Pált.10 6 Ugyancsak itt illeszkedik be az események sorába a fejedelemnek az a rendelete, melyben megtiltja, hogy az Erdélyben lévő kuruc csapatok Moldvára vagy Havasalföldre csapjanak át és megzavarják a szomszédságos jó viszonyt.10 7 Orosz Pálék győzelme, melyet az erdélyi kurucok és kurucérzelmű székelyek segítése hozott meg, felelősséget ébresztett Rákócziban Erdéllyel szemben is. Az elégedetlenség és gyűlölet pusztító tűzvésszé válik, ha nem szab irányt és célt ; ha nem teremt rendet, ha nem tudatosítja minden emberben egyetlen járható utat. Ezért szól Erdély minden rendű embereihez és ezért teszi meg az első kísérletet Erdély hadi viszonyainak rendezésére. Jelentős lépés volt ez. Nem adott ugyan végleges megoldást, de fogódzó és támaszkodó volt a további lendülethez. A bonchidai kuruc győzelemnek és Rákóczi kiáltványának hatására az erdélyi kuruc mozgalmak területi és társadalmi bázisa kiszélesedik. A parasztok és az egyházi szegénynemesek mellett már a kisbirtokos nemesség soraiból is kezdenek kurucnak állni.10 8 Rabutinnak jó szeme volt ; hogy mennyire felismerte a helyzet veszélyességét, azt intézkedései bizonyítják. Az elkövetkezendő hetek folyamán sajátos harc indul meg Rabutin és az erdélyi kurucok között a lakosság, főleg a nemesség egyik vagy másik oldalra állítása, illetve biztosítása érdekében. Rabutin a szebeni országgyűléssel elérte azt, hogy Erdély politikailag számottevő embereit végleg Szebenbe zárta. A november 15-én megnyitott gyűlésre berendelte nemcsak a főrendeket, hanem a megyék» székek és városok képviselőit és követeit is.10 9 Szász János királybíró, a szebeni szászok politikai vezetője kivégeztetésével pedig kettős célt ért el : Megfélemlítette a főnemességet és megfosztotta az elégedetlen szászokat.vezetőjüktől.1 1 ® 105 Kétségtelen, hogy Toroczkai megjelenése s a kiáltvány kiadása között összefüggés van. Toroczkai nov. 23-án Károlyban volt — másnap továbbmentek a Fejedelem tokaji táborába. A pátens nov. 29-ről datálódik. Rákóczi pátense Erdélynek — különösképpen Udvarhelyszék világi, úri, nemesi fegyverviselő s viselhető mind felső-, közép-, alsórendű lakosainak. SzKK Thaly-gyűjtemény 31/298. Az irodalom ezt nem ismerte» csupán a Bruckenthal-levéltárban (Szeben, Benignische Sammlung Miscellanae 45) lévő másolatát említi (Márki, i. m. i. köt. 491.1.). A két szöveget nem volt módomban összehasonlítani. loe Csicseri Orosz Pál directiojáról Tokaj 1703. nov. 30. OL A Rákóczi-szabadságharc levéltára I./2. 107 SzKK Fol. Hung. 978/44. 108 A Bécsbe indítandó Bethlen László számára adott instructio (1703. nov. 16.)jól jellemzi az általános helyzetet. OL Gub. Pol. 1703/374. 109 Bethlen Önéletírása II. köt. 339. 1. ; Az erdélyi diéták foglalatja 22. 1. 110 F .Zieglauer: Harteneck, Graf der Sächsischen Nation, und die siebenbürgischen Parteikämpfe seiner Zeit 1691 — 1703. Nagyszeben, 1869. Szász János történetének nincs modern feldolgozása, bár a jelentős levéltári anyag bizonyára sok vitás kérdést tisztázna.
