Századok – 1954
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc kibonatakozása Erdélyben 15
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KIBONTAKOZÁSA ERDÉLYBEN 51 Rabutin eddig csak fenntartásokkal vonta be a kuruc elleni harcokba a megyei- és a főnemességet, mert nem bízott hűségükben. A nagyobb veszély azonban nagyobb kártyák kijátszására készteti. Új elgondolása biztosabb eredménnyel kecsegteti. Ha a megyei nemességnek és a főnemességnek szerepet ad a szabadságharc leverésére irányuló katonai hadműveletekben, ezzel véglegesen a császáriak oldalára láncolja őket. Rendeletet ad ki, hogy a megyék a beljebb és beljebb törő és a »hazának allyas népéből« szaporodó kurucok ellen a fő- és köznemesség szolgáiból, az egyházi nemességből meghatározott számú lovasokat és gyalogosokat állítsanak ki. Keményen megparancsolja az »úri és fő rendeknek nemeseknek«, hogy a fő- és vicetiszteknek engedelmeskedjenek. A megyei tisztek feladata a katonaság összegyűjtése, kiállítása s a még esetleg otthoniaké nemesség erősségekbe való szorítása.111 A császári parancsot teljesíteni vonakodó nemeseket kemény fenyegetéssel akarja maga mellett tartani : »Ügy tántorodjanak hűtlenségben ; — írja — ahhoz ne bízzanak, ne mongyák a szivekben : én bizony kuruc leszek, meg hódolok conzerválom a mitském vagyon, ma holnap, ha a német fellyül fordul, gratiat kérek — csak jó leszen dolgom. Mert bizony az rosszul számít« — fenyegeti meg Rabutin az ingadozó és számító nemességet. A generális tervének végrehajtása a megyék főispánjaiból odaküldött főtisztektől függött.11 2 Az események azt bizonyították, hogy Rabutin kísérlete nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. 6. A bonchidai csatát követő rövid nyugalom után Guthi István kurucai folytatják sajátos portyázó hadműveleteiket. Gyulafehérvár alatt ezeket a kuruc csapatokat igen nagy vérveszteség érte. Guthi alig rendelkezett 50—60 lovassal. Megfogyott seregét a vidék lakosaiból kívánta növelni. A Gubernium ugyan inti a sárdi, krakkói, igeni, zalaknai, abrudbányai falvak román lakosait, hogy a kurucok mellé magukat ne adják, velük szót ne értsenek.11 3 Az intés azonban mitsem használt, mert a lakosok nagy számmal csatlakoztak a kurucokhoz. Guthi november végén kiütött Toroczkóra, onnan Toroczkó-Szentgyörgyre, majd Tordára csapott. A lakosság mindenütt csatlakozott : »Minthogy örömest hódolnak«, »kevés üdő alatt Aranasszékről és Tordáról sokan conjugáltak véllek magokat«. Aranyosszék 4—5 száz lóval kész volt mellette felülni. Guthi azonban nem tudta a szabadságharc számára kihasználni a nép lelkesedését. »A gonoszság eláradott annyira Guthi uramba, hogy pennára nehéz volna azt venni.« Csak a prédát tartotta szeme előtt, a kuruccá lett városokat magára hagyta és védtelenül kiszolgáltatta a császáriak bosszújának.114 A gyakorlatlan, hadimesterségekben járatlan, máról-holnapra összeverődött csapatoknak nincs aki rendet szabjon, és nincs aki összefogja őket. »Eljiinek együnnen másonnan, kapitány nevet viselnek, 5, 6, 10, 12 emberek 111 Pl. a ' Marosvásárhelyre rendelt Sárosi Jánosnak meghagyja : Az egész Maros -szók gyermekestől, feleségestől vagyonukkal együtt költözzék be Marosvásárhelyre. Akik kurucokká lettek, azok javait vetesse el és úgy bánjon velük, mint az ellenséggel. OL L. C. R. H. - I. 15. 1. 112 Balázsfalvára Gr. Pekry Lőrinc, Marosvásárhelyre Sárosi János, Görgénybe Bánffy László, Kerelő Szent Pálra Balog Ferenc ment. OL L.C. R.H.—I. 16, 19, 20. 1. 113 Márki, i. m. I. k. 487. 1. 114 Toroczkó-Szentgyörgyöt Toroczkai Mihály és id. és ifj. Toroczkai Péter adta fel a kurucoknak »Minthogy erdélyi urak practikusok az áruitatásban«, Guthi könynyen a szabadságharc mellé állíthatta volna őket, ha kiküldi Rákóczihoz, ő azonban felelőtlenül elvonult Toroczkó-Szentgyörgyről, s a nyomában megjelent németek felégették a várost, az ifj. Toroczkai Pétert Szebenbe vitték. A. R. I. 188 — 189, 255.1. ; Szaniszlónapló TT 1890. 313-314. 1. ; Czegei Vass-napló nov. 30. MHHS 35. k. 371. 1. 4*
