Századok – 1954

Tanulmányok - Szidorov; A. L.: A nemzetközi munkásmozgalom központja Oroszországba való áthelyeződésének kérdéséhez 528

A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM KÖZPONTJA OROSZORSZÁGBA VALÓ ÁTHELYEZŐDÉSÉNEK KÉRDÉSÉHEZ írta: A. L. Szidorov (Voproszi Isztorii 1954. 6. sz.) A nemzetközi munkásmozgalom központjának Oroszországba való áthelyeződése igen nagy jelentőségű kérdés az orosz és az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom történetének megértése szempontjából. A jelen cikkben a szerző nem tűzi ki feladatául, hogy teljesen kimerítse a tárgyat. Ezt a kérdést alaposan, minden oldalról csakis nagyszabású monográfiában, vagy egymást kiegészítő cikkek egész sorában lehet feldolgozni. A szerző főként azt kívánja feltárni, milyen okok következtében helyeződött át a forradalom központja Németországból éppen Oroszországba ; ennek tárgyalásánál az oroszországi polgári-demokratikus forradalom időszakára szorítkozik. я, A kapitalizmus korszakában a forradalmi mozgalom központjának az egyik országból a másik országba való áthelyeződését mindenekelőtt az egyes országok gazdasági és társadalmi fejlődésének sajátosságai magyarázzák. A forradalmi központ áthelyeződése összefügg a kapitalizmus fejlődésének egyenlőtlenségével. Ez az egyenlőtlenség különösen kiéleződik és fokozódik az imperializmus korszakában. De a kapitalizmus fejlődése az imperializmus előtti korszakban is egyenlőtlenül ment végbe. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet különböző konkrét történelmi feltételek között különféleképpen történt. Egyes országokban, például Franciaországban, a burzsoázia élére állt a paraszti tömegek feudalizmus elleni harcának, s itt a feudális rendszert forradalmi úton számolták fel. Más országokban, például Poroszországban, a^ burzsoázia a nép rovására megegyezést kötött a társadalom feudális vezetőrétegeivel ; ennek következtében a polgári forradalom befejezetlen maradt, nagyszámban éltek tovább a feudális — jobbágytartó — maradványok, amelyek akadályozták a meginduló kapitalista fejlődést. Egyes országokban, például Oroszországban, a kapitalizmusba való átmenet a jobbágy tar tó földesurak által megvalósított reformok útján ment végbe. Ezért a különböző országokban korántsem volt egyforma sem a kapitalista fejlődés üteme, sem a kapitalista társadalom új osztályainak — a burzsoáziának és a proletariátusnak — kialakulási folyamata. »A kapitalizmus világában sohasem volt és nem is lehetett sem egyenletesség, sem harmónia, sem arányosság — írta V. I. Lenin. — Mindegyik ország a kapitalizmus és a munkásmozgalom sajátosságainak hol az egyik, hol a másik oldalát, vagy vonását, vagy csoportját fejlesztette ki különösen szembetűnően. A fejlődés folyamata egyenlőtlenül ment végbe.«1 *V. I. Lenin Művei. 29. k. 311. 1.