Századok – 1954

Tanulmányok - Szabó István: Az 1351. évi jobbágytörvények 497

AZ 1351. ÉVI JOBBÁGY TÖRVÉNYEK 527 Az 1351. évi 16. articulus azonban nem csupán a jobbágyok erőszakos elvitelének tilalmát, hanem ugyanakkor a jobbágyság szabad költözködésének elismerését is tartalmazza. Ha ugyanis a törvénycikk a jobbágyoknak csupán uruk engedélye nélkül való erőszakos elvitelét tilalmazza, egyben közvetve és hallgatólagosan elismeri, hogy a jobbágyoknak uruk engedélyével való elköltözése nem esik tilalom alá. Valóban, az 1298. évi törvény uralmának idejében vagyunk s hogy a törvény uralkodik, egyéb tények mellett az 1351. évi articulus is tanúsítja. Az 1351. évi decretum és a nemesség viszonyát ismerve azonban éppen nem tekinthetjük véletlennek, hogy az érdekei fenyegetését elhárítani igyekvő nemesség — éppen 1351-ben, két évvel a nagy halál után — nem a szabad költözési jog megerősítését vagy megújítását, hanem a jobbágyok erőszakos elvitelének tilalmát kívánta a tőle hűséges szolgálatot váró királytól. * Az 1351. évi törvények idejében már teljes mélységében kifejlődött, sőt virágzása csúcsára jutott a magyar feudális rend. Ez osztályrend alapja a feudális földtulajdon, alapviszonya tehát a földesúr és a jobbágy feudális viszonya volt. Ez a viszony szükségszerűen érdekellentétet hordozott magában : a földön termelő munkát végző jobbágy s a jobbágy termékei értékeinek egy részét magának követelő földesúr érdekeinek ellentétét. Az 1351. évi jobbágy -törvények ez alapviszony és ez alapellentét nélkül meg sem születhettek volna. Amikor a nemesi rendek a jobbágyok letartóztatásáról, a kilencedről és a jobbágyok erőszakos elviteléről törvényt kívántak, egyformán a feudális földtulajdon alapján állottak, a feudális birtokos és a jobbágy ellentétének vonalában mozogtak. Azonban érdekellentétek működtek a feudális föld tulajdonosai között is. Arról győződhettünk meg, hogy a hatalmas feudális urakat és a nemesi zömöt — a közös alapérdekeken túl — érdekösszeütközések és érdekharcok állították egymással szembe. Összeütköztek a jobbágyért, e' döntően becses termelőerőért. Az 1351. évi jobbágytörvényeknek ilyen érdekösszeütközések adtak életet. Nélkülük azok meg sem érthetők igazi távlatukban. Az 1351. évi decretumban a nemesség az aranybulla mellé a maga rendi állapotának és személyes kiváltságainak védelmére új törvényeket, új »libertas«-okat kívánt állítani. Nem véletlen, hogy a hatalmasoktól fenye'getett nemesi tömeg új szabadságai között helyet foglalnak e jobbágytörvények: ezekkel is fenyegetett érdekeinek igyekezett támasztékot nyerni. SZABÓ ISTVÁN