Századok – 1954

Szemle - Stern; Leo: Gegenwartsaufgaben der detuschen Geschichtsforschung (Ism.: Weiner Magda) 476

-476 SZEMLE elméleti hibái a párt kérdésében — a magyarországi vonatkozásban rendkívül fontos nemzetiségi és paraszt kérdésben — gátolták ennek az ellenzéknek a fejlődését.. A fórra- dalmár Luxemburg hősi élete ós vértanú halála lelkesítette, a proletariátus nagy ügye iránti odaadásra nevelte a magyar kommunistákat, a luxemburgizmus azonban éreztette káros befolyását az 1917 utáni időszak magyar munkásmozgalmában is. Fred Oelssner történetírói módszere példamutató. Műve kiválóan oldja meg a kitűzött nehéz feladatot. Munkája világosan, közérthetően ismerteti meg az. olvasót Rosa Luxemburg hősi életével, elméleti hibáival, tevékenységének ellentmondásaival. A szerző »Kritikai életrajzvázlat«-ában megtalálja a módját Kosa Luxemburg emberi egyéniségének bemutatására is, kiemelve a nagy forradalmár mély, szocialista humanizmusát. Körülbelül Oelssner művével egyidőben jelent meg ugyancsak a Szikra Könyvkiadó kiadásában Rosa Luxemburg : Levelek a börtönből c. könyve. A kis kötet Rosa Luxemburgnak a börtönből 1916 —18-ban barátnőjéhez Sonja Liebknecht-hez, Kail Liebknecht feleségéhez írott, leveleit tartalmazza. Tulajdonképpen magánlevelek ezek, mégis történeti szempontból is jelentősek, mert éles fényt vetnek Rosa Luxemburg egyéniségére. Ezek a levelek egy nagykultúrájú ember szocialista humanizmusénak megrendítően szép megnyilatkozásai. Bizonyítékai Rosa Luxemburg művészet- ós természet szeretetének, ugyanakkor pedig minden sorukat a dolgozó ember iránti szeretete, mindenfajta elnyomás izzó gyűlölete hatja át. Kiadásuk hozzá fog járulni ahhoz, hogy л magyar dolgozók megismerjék Rosa Luxemburgot, a német és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakját. Er én vi Tibor LEO STERN : GEGENWARTSAUFGABEN DER DEUTSCHEN GESCHICHTSFORSCHUNG A német történetírás előtt álló feladatok (Berlin, 1952. 56 1.) Leo Stern, a halle-wittenbergi egyetem Német Történeti Intézetének vezetője a német történetírás előtt álló feladatokról tartott előadást a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1952 májusában rendezett első kongresszusán. Olyan, problémákat igyekszik megoldani a német töi tónetirásokkal kapcsolatban, amelyek a mi számunkra is, magyar szempontból fájó kérdések. Az a mód, ahogy a kérdéshez nyúl, ahogyan a német, történetírást beállítja a XIX. és XX. század polgári ideológiájának egészébe, akkor is nagyon tanulságos lenne számunkra, ha a magyar történetírás nem lett volna időnkónt nagyon szoros kapcsolatban a némettel. így azonban még külön jelentőséget kap gondolatmenete, ahogyan levezeti azt a szomorú tényt, hogy a német történészek nagy része ahelyett, hogy népük történetének súlyos helyzeteiben mint tanácsadók és politikai nevelők léptek volna fel, maguk is felelősek azért a nemzeti szerencsétlenségért, mely a német népet a Bér világháborúban uralkodó osztályainak hibájából érte. A polgári történetírás általában а XIX. század második leiében, 1848 forradalmai után már a hanyatlás jeleit mutatja, Németországban azonban a reakciós jelleg már előbb mutatkozik, tükrözi a német kapitalizmus, a német polgárság, végső fokon a német történeti fejlődés sajátosságát. A német történetírásnak is megvoltak a maga haladó, humanista és nemzeti hagyományai (Leibniz, Moser, Lessing, Winckelmann, Goethe. Herder, Schlözer), de a német polgári történetkutatás nem'а XVII. és XVIII. századi felvilágosodás filozófiájához kapcsolódott, hanem a német idealista filozófiához. A napóleoni megszállás idején kialakult történeti irányzatnak — mely nem az akadómikuitörténetírásból, hanem német hazafiaktól indult ki — volt reakciós vonásai mellett is egy nagy pozitívuma : a történetírásnak ugyanazt a mozgósító erőt tulajdonította, mint amilyet mi ma elvárunk tőle. A német néppel meg akarta ismertetni múltját, hogy ezzel felébressze nemzeti öntudatát. Azonban a korlátolt német polgári fejlődésben, amikor a napoleoni háborúk után a reakció felülkerekedett, a hazafias érzés a szótforgácsolt Németország feudális-monarchikus egyesítésébe torkolt, a német nép múltjának feltárásából a német középkor idealizálása lett. A német romantika »vissza a közép-