Századok – 1954

Szemle - Visinszkij; A. J.: Perbeszédek (Ism.: Beér János) 457

\ SZEMLE 457 mikor az 1930-as gazdasági válságról beszélnek, hiszen a gazdasági válság nem 1930-ban, hanem 1929 és 33 között volt, stb. A 11. lapon : »Megalakul a Szociáldemokrata Párt. Az Általános Munkás Újság és a Munkás Heti Krónika következetesen nevelik a magyar munkásosztály öntudatát.« Közismert, hogy a fentemlített újságok az 1860-as és 70-es évek munkáslapjai voltak, viszont a Szociáldemokrata Párt csak 1890-ben alakult, így igen nehéz a kettőt összefüggésbe hozni. A szerzők számos történelmi kérdést helytelenül értékelnek, így pl. a 67-es kiegyezést, a vasútállamosításokat, a koalíciót, stb. Egészen feltűnő példája ennek az, mikor a külföldi tőke behatolását a Dozzi-szalámigyárosokon és a Gerbeaud-n keresztül akarják bemutatni. Még igen sok ilyen és hasonló téves állítást lehetne felsorolni (Pl. a 73. lapon Saláta Kálmán letartóztatása). Fel kell vetni a kiadó és a lektorok felelősségét, akik felületes munkával, számos történeti tévedéssel engedték a munkát megjelenni. Mindezek alapján a szerzők művét korántsem tekinthetjük a MÄVAG története végleges és megfelelő feldolgozásának. RÁNKI GYÖBGY A. J. VISINSZKIJ: PERBESZÉDEK (Budapest, Szikra, 1953. 628. 1.) I A. J. Visinszkij a nemzetközi konferenciák egyik legismertebb politikusa, a Szovjet unió állhatatos bókepolitikájának világszerte becsült képviselője. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ülésein tartott beszédei a nagy nemzetközi jogászt állítják elénk, aki széles tudással, elmélyült tudományos felkészültséggel és éles vitakészséggel harcol a béketábort vezető Szovjetunió álláspontjának érvényesítéséért. Jogászi tevékenysége azonban egyáltalában nem korlátozcrtlik a nemzetközi jog területére. A Szovjetunió jogtudományában megalapozó jelentősége van Visinszkij munkásságának és írásainak, számos nagyigényű tudományos alkotással gazdagította a marxista-leninista jogtudomány iránytmutató műveinek sorát. A Tudományos Akadémiának is tagja, 1947-ben Sztálin díjat kapott »A perbeli bizonyítás elmélete« c. monográfiájáért, amelyben átfogóan feldolgozza a szovjet szocialista igazságszolgáltatás nagyszerű rendszerét és mély demokratizmusát. Visinszkij, mint a Szovjetunió Legfőbb Ügyésze is széleskörű tevékenységet fejtett ki és az első sorban harcolt a szovjet állam ellenségeivel szemben a szocialista állam megszilárdításáért . Éppen ennek a tevékenységének egyik eredményekónt született meg a magyarul most közreadott kötet, amely 1924-től 1938-ig végzett ügyészi munkája idejéből közöl tíz vádbeszédet. Ez a könyv a Szovjetunió igazságminisztériuma mellett működő Jogtudományi Intézet által Moszkvában 1948-ban megjelentetett gyűjtemény magyar fordítása. II A perbeszédek gyűjteményének jelentősége nem korlátozódik a joggal foglalkozók szűkebb körére, hanem méltán felkelti mindazok érdeklődését, akik közvetlen forrásokból akarják tanulmányozni a Szovjetunió történetének azt a korszakát, amelyben* a szóbanforgó bűnügyek alapját képező események lezajlottak. Szinte nélkülözhetetlen segédeszköz ez a könyv a szovjet történelem eseményeinek megismeréséhez annál is inkább, mert az abban tárgyalt bűnügyek szélesen átfogják a szovjet élet legkülönbözőbb területeit 1922-től egészen 1936-ig. Nyilvánvalóan már a beszédek kiválogatásánál is érvényesült az a szempont, hogy az olvasó sokszínű képet kapjon azokról a küzdelmekről, amelyeket a szovjet államnak a szocialista fejlődést akadályozó ellenséges elemekkel és az őket néha akaratlanul támogató bűnözőkkel szemben folytatnia kellett a proletárhatalom megerősítéséért, a szovjet népgazdaság megszilárdításáért, az állami fegyelem megjavításáért, a szocialista törvényesség érvényesítéséért. így kerültek a gyűjteményben egymás mellé a leningrádi