Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György–Arató Endre: Beszámoló a csehszlovák történészek liblicei konferenciájáról 433

438 SZÉKELY GYÖRUY—AItATÓ ENDRE gazdasági harcait, ami alapja volt a nemzeti mozgalomnak. Hasonló hiányosságot tapasztalhatunk mind a szlovák tézisekben mind a vitákban : nem esett szó a magyar és a szlovák nemzeti mozgalmak közötti ellentétekről a XIX. század negyvenes évei előtt. Igaz, hogy ezekben az években éleződtek ki az ellentétek, de a 20-as években meginduló nyelvharc már az egyre mélyülő ellentétekre mutat a szlovák és a magyar uralkodó osztályok között. »A csehszlovák történelem áttekintése« egyetemi tankönyv 1848-ig terjedő téziseinek vitája után a konferencia határozatot fogadott el. E határozatot, amely igen tanulságos számunkra, az alábbiakban szószerint közöljük. »A csehszlovák történészek és Lengyelország, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság történészeinek képviselői, akik Liblicében a tudományos dolgozók házában munkakonferencián gyűltek össze, hangsúlyozták 'A csehszlovák történelem áttekintése' c. kollektív munka fontos és szükséges voltát, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetei készítettek elő. 'A csehszlovák történelem áttekintése' c. munkának az egész csehszlovák nép előtt meg kell mutatnia a társadalom fejlődésének törvényszerűségét országunkban, vissza kell tükröznie nemzeteink fejlődését, a szocialista hazafiság tankönyvének kell lennie és hathatósan igazolnia kell a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezette csehszlovák munkásosztály törvényszerű győzelmét. Ennek a kollektív munkának a feladatát tudatosítva, a liblicei munkakonferencián összegyűlt csehszlovák történészek alapos bírálatnak vetették alá 'A csehszlovák történelem áttekintése' I. részének téziseit (1848-ig). Nagy segítséget jelentett Lengyelország, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság történészei képviselőinek jelenléte. • A külföldi vendégek jelenléte és valóban testvéri, elvtársi segítsége a konferencia egyik legjelentősebb eredménye volt. 'A csehszlovák történelem áttekintése' téziseit alapjában elfogadták, mint a munkaközösség további munkájának alapszövegét. Rámutattak azonban számos hiányosságra is, amelyeket a tézisekből ki kell küszöbölni. A vita végkövetkeztetéseit a konferencia résztvevői alapként fogadták el a tézisek kiegészítéséhez és kijavításához. A bevezetésben a téziseket megelőzik majd nemzeteink története e korszakának alapvető ideológiai kérdései. Továbbá felkérik együttműködésre a Hadtörténeti Intézetet, a Csehszlovák Tudományos Akadémia néprajzi kabinetjét és a természettudományok és a technika történetével foglalkozó bizottságot, hogy segítsenek a megfelelő részek feldolgozásánál. A vita .során kijelölték a nem világos és még nyitott problémákat, amelyekre a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében és a Szlovák Történettudományi Intézetben, valamint a többi tudományos intézetben rendszeres figyelmet kell fordítani. Helyes volna, ha a Csehszlovák Tudományos Akadémia VI. osztályaelnöksége segítséget nyújtana a különböző kérdések megoldásában. Ilyen kérdés mindenekelőtt a feudális nemzet problémája, keletkezésének és ismérveinek kérdése, a nemzeti mozgalom problémája a középkorban és az eredeti tőkefelhalmozás kérdése. Szükségesnek látszik a szovjet, a lengyel, a magyar és a csehszlovák történészek közös munkakonferenciájának összehívása, amelynek feladata az eredeti felhalmozás problémáinak megoldása, minthogy ez mindezen nemzetek történetének fontos kérdése. A Csehszlovák