Századok – 1954
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György–Arató Endre: Beszámoló a csehszlovák történészek liblicei konferenciájáról 433
BESZÁMOLÓ A CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNÉSZEK LIBLXCEI KONFERENCIÁJÁRÓL 439 Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete megtárgyalja e konferencia megvalósításának lehetőségeit vagy 1964 végére vagy 1955-re. Az Áttekintés I. részének téziseit a vita eredményei alapján 1954 január végéig kiegészítik, kijavítják és kinyomtatják a Ôeskoslovensky Casopis Historicky-ban és vitaanyagként terjesztjük közönségünk elé széleskörű megvitatásra. 1954 június végéig a munkaközösség tagjai bedolgozzák a téziseket az Áttekintés szövegébe. 1954 október végéig megtörténik az első rész szövegének szerkesztése. 1954 végén A csehszlovák történelem áttekintése' I. részének szövege nyomdába kerül. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete gondoskodik esetleges további kisebb viták megrendezéséről az Áttekintés I. része munkálatainak megjavítása érdekében. A csehszlovák történészek, akik 'A csehszlovák történelem áttekintése' téziseinek vitája alkalmából a konferencián egyesítették erejüket, meg vannak győződve arról, hogy a marxizmus-leninizmus klasszikusai műveinek alapján, a szovjet tudomány tapasztalataival és a népi demokratikus országok történészeinek segítségével alkotó tudományos munkával még hathatósabban segíthetik a csehszlovák népet a szocializmus felépítéséért kifejtett hősi erőfeszítésében.«4 A vita második két napja Ríha elvtárs referátumát vitatta meg.5 Ríha elvtárs magasszínvonalú előadásban foglalkozott a cseh nemzeti mozgalommal az 1848—1918 közötti időszakban. A referátum helyesen vetette fel a marxizmusleninizmus klasszikusai alapján a nemzeti kérdés problematikáját és a történészek feladatait e kérdés megoldásában. A referátum tézisszerűen, helyesen alkalmazta a klasszikusok útmutatását a cseh történelemre. Az általános törvényszerűségek levonása mellett nagy gondot fordított azokra a speciális vonásokra, amelyek a cseh nép, a cseh nemzeti mozgalom történetére jellemzőek. A cseh viszonyok eltérő sajátosságai még bonyolultabbá teszik a nemzeti kérdést és még nagyobb feladatot rónak a történészekre. Ríha elvtárs a cseh történetnek hét sajátosságát sorolja fel a tárgyalt időszakban, közöttük nem utolsósorban azt a tényt, hogy a monarchiában a kapitalizmus fejlődésével a cseh ipar és a cseh tőke olyan fejlődést ér el, ami páratlan az elnyomott nemzetek történetében és a nagy fejlődést megtett cseh tőke veszélyezteti az elnyomó nemzet uralkodó osztályának . pozícióit . Nyilvánvaló, hogy ez a fejlett cseh tőke rendelkezik az imperializmusnak minden jellegzetességével. Természetes, hogy ezek a sajátosságok visszahatottak a cseh nemzeti mozgalomra. 1848—49 eseményeivel kapcsolatban Ríha elvtárs foglalkozott a szláv nemzetekre nehezedő elnyomással, megállapítva, hogy a szláv népek közül a monarchiában a cseh nép volt a legfejlettebb. A referátum ezzel kapcsolatban rámutatott az ausztroszlávizmus politikájára, élesen elítélte a cseh liberális burzsoáziának a monarchiát támogató politikáját. Ríha elvtárs a cseh nemzeti mozgalom helyzetével foglalkozva megállapította, hogy a cseh burzsoázia félt a német egység létrejöttétől, amellyel szembefordult. A német egység követelésével a cseh nemzeti mozgalom haladó szárnyát alkotó radikális demokraták is szembefordultak. Ugyanakkor a referátum — helyesen — elítéli a német burzsoázia elnyomó politikáját, amelyet az osztrák államapparátus is támogatott. 4 A határozatot közli: Ôeskoslovensky Casopis Historick^ (ССН.) 1954. 1. sz. 184. 1. 5 O. Ríha : О národním hnutí a národností otázce 1849 — 1918. CÖH. 1954. 1. sz. 13*
