Századok – 1954
Vita - Sándor Pál: A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához 373
Л MAG VAK AGRÁR- Kb PARASZTTÖ KTÉNET POLGÁR) IRODALMÁNAK KRITIKÁJÁHOZ 401 írás is segített tehát az ideológia fegyverével megtéveszteni az elégedetlen néptömegeket, mégpedig nem utolsó sorban »a felebaráti tűrés«, »a teljes lemondás« hamis jelszavainak hirdetésével. Ezek a hangok annál is inkább elterjedhettek, mivel az egyházi emberek nemcsak a szószéken, de mint a fenti példák is mutatják, az agrártörténetírás területén is terjesztették egyházuk politikáját. Nem véletlen tehát, hogy Kalász a birtokon dolgozó munkások »teljes lemondás«-át dicséri és. állítja oda példaképnek a harmincas évek nemzedéke elé.15 1 Amint a Művelődéstörténeti Iskola munkásságára — éppúgy mint az ellenforradalmi korszak egész magyar történetírására — a feudális és klerikális történetszemlélet ütötte rá bélyegét, hasonlóan jellegzetes volt az a nyugati, elsősorban németorientációs irányzat, amely a Nyugattal való gazdasági sorsközösséget igyekezett történetileg megalapozni és igazolni. A Művelődéstörténeti Iskola képviselői — és ezt a jellemző vonást itt kell érintenünk — elsősorban a német-osztrák gazdaságtörténet szellemtörténeti iskolájának felfogását tartották magukra nézve irányadónak és azt szélesen át is ültették a magyar agrártörténet talajába.15 1 ® Az egyes tanulmányokban a szerzők, különösen ha történelmi párhuzamvonásról volt szó, előszeretettel indultak ki Alfons Dopscli, Werner Sombart, Max Weber — hogy csak a legjellemzőbbeket idézzük — szellemtörténeti megállapításaiból. Ezeknek a nézeteknek, szellemtörténeti magyarázatoknak a nyomai erősen érezhetők is az egyes tanulmányokban. Nem véletlen — bár ellentmondásnak tűnhet, mivel a Dománovszky-tanítványok éppen a Szekfű-féle szellemtörténeti irányzattal szemben emelni kívánták az anyagi tényezők történeti szerepét —, hogy a XVIII. századvégi magyar agrárfejlődést pl. Wellmann Imre a nyugati »újító tendenciák«152 hatásából indítja el.15 3 Ugyancsak nála olvashatunk — Sombart nyomán — a parasztra ható »kapitalista szellem«-ről, mint az árutermelés fejlesztőjéről15 4 csakúgy, mint a »kapitalista légkört« teremtő »luxus« szerepéről.15 5 A fejlődés gondolatával szembehelyezkedő Dopsch nézeteinek hatása jelentkezik Sinkovics dolgozatában. Ismeretes ugyanis, hogy Dopsch: »Naturwirtschaft und Geldwirtschaft« с. munkájában — azt a hibás nézetet vailva, hogy a természeti- és pénzgazdálkodás mindenkor kiegészítették egymást — tagadta a fejlődés elvét a gazdaságtörténetben. Sinkovics, ezt a véleményt elfogadva, inkább a termény- és pénzgazdálkodás, »egymásmelletti«-ségét, mint a kettő közti történeti, fokozatbeli különbséget emeli ki.156 Ugyancsak nála tűnik elő — ismét csak Sombart hatásaként — a »kapitalista gondolkodású« középkori ember kiformálódása, még mielőtt a kapitalista viszonyok kialakultak volna.15 7 Kiragadott példák ezek, de annak igazolásához elégségesek, hogy a Művelődéstörténeti Iskola pozitivizmusa egyáltalán nem védte ki a legreakció-161 Kalász, i. m. 54. 1. isi» A pozitivizmus nem zárja ki a szellemtörténeti behatásokat, hanem utat enged azoknak. Jól mutatja ezt Domanovszky Sándornak a »Magyar Művelődéstörténet első kötetéhez írt előszava. Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándort I. köt. 11, 12, 14, 16. ). 152 Wellmann A gödöllői . . . uradalom. 3.1. 153 1. m. 3. 1. 154 1. m. 98. 1. 165 1. m. 107. 1. 158 1Sinkovics, i. m. 52. 1. 157 1. m. 64. 1.
