Századok – 1954

Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335

ADALÉKOK A MAGTAB TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HADTÖRTÉNETÉHEZ 345 jelentékeny részét elfoglalták és egyesültek a román haderőkkel... A szociáldemokraták fel akarták használni a helyzetet a kommün likvidálására és máikész tervvel jöttek, amelynek egyik része végre is volt hajtva, mert Böhm kiadta a parancsot, hogy szüntessük be a harcot... A szoc. elem. párt jobbszárnyának és centrumának az volt, a fixa ideája, hogy a proletárdiktatúrát vissza lehet csinálni... és lehet kezdeni élőiről... Ha a kommunista párt' sarkára nem áll, . .. május 2-án vége lett volna a magyar proletárdiktatúrának...«10 A kommunisták azonban sarkukra álltak. Május 2-án délutánra ismét összehívták a Budapesti Munkástanácsot s minden kendőzés nélkül ismertették előtte a súlyos, csaknem reménytelen harctéri helyzetet. Feltették előttük a kérdést, lemond-e a Tanács a proletárdiktatúráról, vagy hajlandó érte utolsó csepp véréig harcolni. A Tanács kitörő lelkesedéssel ismét a végsőkig menő harcot választotta. Ugyanakkor a román csapatok a Tisza-vonalon egészen váratlanul megállottak, s Tokajt kivéve, kísérletet sem tettek a Tiszán való átkelésre. Megállította őket az antant parancsa is, amely tartott saját országainak baloldali munkásságától s mert az antant hatalmak közt is nézeteltérések voltak a kérdésben. Végül, mivel nem ismerték a »különös anyagból gyúrt kommunistákat«, azt hitték, hogy a proletárdiktatúra úgyis magától összeomlik. m A fuldokló forradalom Lenin szavaival élve -• lélekzethez jutott. III* Ebben az időben a Vörös Hadsereg nyilvántartása szerint a déli demarkációs vonalon 4 szerb hadosztály állott, ebből 1 a Muraközben. Szeged környékén csoportosult az imperialista francia hadsereg 3 jól felszerelt, elsőrangú harcértékű hadosztálya, de újabb francia erők szállításáról is érkeztek hírek. Keleten a Tisza-vonalat 3 gyalog- és 1 lovas hadosztály tartotta, hátrább még 2 román hadosztály jelenléte is megállapítást nyert. Északon a csehszlovák arcvonal keleti részén olasz vezetés alatt 2 hadosztály, nyugati részén ugyancsak 2 hadosztály működött, de erre a frontra a hírek szerint állandóan érkeztek friss erők. Az ellenségnek ezek szerint 17 hadosztálya volt ; a magyar Vörös Hadsereg nyomasztó, több mint háromszoros túlerővel állt szemben ; a helyzet csak az újonnan felállított munkáscsapatok besorolása után javult valamennyire. De a túlerő ezután is kétszeres maradt. Jobb volt az ellenség felszerelése, sztratégiai manőverezés szempont jából azonban a Vörös Hadsereg helyzete előnyösebb volt, mert a belső vonalon működött s a centrálisán, Budapest felé kiépített vasúti hálózat ügyes vezetés kezében lehetségessé tette az erők tetszőleges helyen való gyors összpontosítását. A katonai helyzet zűrzavara a szolnoki hídfő kiürítése után két napig tartott. Május 3-án Stromfeld ezredes előterjesztette nagyvonalú tervét a kibontakozásra. Javasolta a Tisza-vonal megszilárdítását, az 1. és 4. hadosztály maradványaiból a munkás zászlóaljak besorolásával egy hadműveleti tartalék alakítását és a hadműveletre kész 6. hadosztállyal a veszélybe került Salgó-10

A Rákosi-per. Bpest, 1950. 412-413. 1. * L. a 2. sz. térképvázlatot.