Századok – 1954
Közlemények - Biró Jenő: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság hadtörténetéhez 335
346 JifßÖ JENŐ tarján felmentését. Ezzel párhuzamosan az egész fegyveres erő átszervezését tervezte. A Forradalmi Kormányzótanács a javaslatot jóváhagyta és a Keleti Hadseregparancsnokság hatáskörét kibővítette, amennyiben alárendelte neki az egész országban működő hadrakelt sereget. Elnevezése május 6-tól kezdve '»Hadseregparancsnokság« lett, főhadiszállása Gödöllőn, a királyi kastélyban. Gödöllő helyi fekvése, Budapesthez való közelsége miatt — ami lehetővé tette a híradás kitűnő megszervezését — a célnak kiválóan megfelelt. A hadrakelt sereg számbavételére a Hadseregparancsnokság május 5-én rendelkezett1 1 és május 8-án kiadta intézkedését az újjászervezésre, amit május 15-ére kellett végrehajtani.* Stromfeld ezredes a Vörös Hadsereget 3 hadtestbe és 2 önálló hadosztályba osztotta ; a hadtestparancsnokok kommunista népbiztosok lettek, különben minden magasabb állást hivatásos tisztek töltöttekbe. Ellenőrzésükre-és a fegyelem megszilárdítására mindegyik mellett politikai megbízott működött. Ezeknek különösen a fegyelem helyreállítása körül rendkívüli érdemeik voltak. A hadsereg tagozódása, elhelyezése s részeinek feladata a következő volt : I. hadtest, hadiszállása Cegléd, feladata a Duna—Tisza közti szerb, a francia és a Tisza menti román arcvonal megfigyelése Kisköréig. Itt csatlakozott a Hadseregparancsnökságnak közvetlenül alárendelt 5. hadosztály a parancsnokság — állomáshelye Füzesabony — , feladata egyrészt kelet felé a Tisza, másrészt észak felé a frontnak Verpelét—Pétervásár—Rimaszécs vonalig való megfigyelése. A hadosztály tehát részben románokkal, részben csehszlovákokkal állt szemben. Az ugyancsak a hadsereg parancsnokságának közvetlen alárendelt 3. hadosztály — parancsnokság állomáshelye Aszód — feladata az említett vonaltól nyugatra a demarkációs vonal megfigyelése egész a Dunáig. A II. hadtest parancsnoka Hamburger Jenő népbiztos, főhadiszállása Székesfehérvár, feladata északon a Duna-vonal, nyugaton az osztrák határ, délen a dunántúli szerb demarkációs vonal megfigyelése egészen a Dunáig. A II. hadtest parancsnoksága alá tartoztak a Dunántúl összes csapatai. Végül a III. hadtest, parancsnoka Landler Jenő népbiztos, főhadiszállása Hatvan, alárendelve az 1., 4. és 6. hadosztály; feladata: hadseregtartalék. A május 15-én kiadott hadrend 113 zászlóaljat és mint ütközetlétszámot 51 500 puskát, 682 géppuskát, 155 löveget, 37 repülőgépet mutat ki. Természetesen a .gyalogság létszáma az élelmezési létszámmal és a nem tábori alakulatokkal együtt kétszeresre rúgott. Az újonnan felszerelt 16 munkászászlóalj volt аи újjászervezett Vörös Hadsereg gerince. Legénységét igaz proletár lelkesedés fűtötte s ezt a szellemet áttudták vinni a hadsereg többi részére is. A munkászászlóaljakat május 5-étől egymásután vitte a vonat a frontra vagy a Hatvan környékén összpontosított Landler-hadtest hadosztályaihoz. Az ellenforradalmi korszak elfogulatlannak egyáltalában nem nevezhető katona-történészei is kénytelenek voltak 11 Hadseregparancsnokság 505/17. hdm. sz. intézkedése. H. i. L. MTI. 45. csomó. * L. 2. sz. térképvázlatot.
