Századok – 1954

Tanulmányok - Tretyakov; P. N.: A szlávok eredete 317

324 P. N. TitETYAKÜV \ medencéjében élő ókori népek nyelveit — a »prehellént« vagy »mykeneit«, — valamint a krétai feliratok nyelvét tanulmányozta. A hagyományos felfogás az volt, hogy a Balkán-félsziget déii részén és az Égei-tenger szigetein élő prehellén lakosság nyelvei nem indoeurópai nyelvek voltak. Ezzel szemben V. Georgiev bebizonyította, hogy ezek a nyelvek különböztek ugyan az ógörögtől, de indoeurópai nyelvek voltak. Tudjuk, hogy az i. e. negyedik és harmadik évezred során e régi nyelvek hordozói igen magasfokú civilizációt képviseltek, amely a krétai és mykenei korai rabszolgatartó társadalom fejlődésének szolgált alapjául. Ezzel a civilizációval igen szorosan összefüggött a Balkán-félszigeten és a Duna mentén élő állattartó-földművelő törzsek kultúrája. E — korához képest igen fejlett -kultúra északkeleti variánsa volt a Dnyeper jobbpartján élő ú. n. tripoljei törzsek kultúrája, amelyet a szovjet archeológusok — elsősorban T. Sz. Passzek és Sz. N. Bibikov — alaposan tanulmányoztak.5 V. Georgiev professzor hajlik arra, hogy az Apennin-félsziget északi részén lakó, nyelvük szempontjából egészen a legutóbbi időkig talányt képező régi etruszkokat is indoeurópaiaknak tartsa. V. Georgiev professzor komoly érvekkel támasztotta alá azt a már régebben kialakult feltevést, hogy az indoeurópaiak a Balkán-félszigeten keresztül jutottak Kis-Ázsiába. Ébből mintegy következik az a feltevés, hogy itt, a Balkán-félszigeten és a Duna mentén volt az indoeurópai törzsek őshazája. De van egy másik felfogás is erről a kérdésről. B. Hrozny professzor azelőtt azt vallotta, hogy az indoeurópaiak a Balkánon keresztül kerültek Kis-Ázsiába, újabban viszont úgy nyilatkozott, hogy a hettiták a Kaukázuson keresztül hatoltak be Európából Kis-Ázsiába.® Hrozny professzor feltevését támogatják azok a nyelvtudósok és archeológusok, akik az indoeurópaiak őshazáját a Fekete-tenger északi partvidékén, az Észak-Kaukázusban és a Volga-mellékén keresik. Tehát, mint látjuk, a régi indoeurópai törzsek lakóhelyének kérdése még távolról sincs megoldva. E cikk szerzőjének archeológiai alapokon nyugvó nézete szerint a legvalószínűbbnek mégis a Balkán-dunai hipotézis látszik. Az i. e. negyedik és harmadik évezredben a Balkán-félszigeten — mint már rámutattunk — korukhoz képest magaskulturájú állattenyésztő-földművelő törzsek éltek, amit egyáltalán nem mondhatunk el a keleteurópai sztyeppék lakosságáról. A sztyeppéken a pásztorkodás nem terjedt el az i. e. harmadik évezrednél előbb. Elképzelhető, hogy a sztyeppelakók ebben és a későbbi korban indoeurópai nyelvet beszéltek, megengedjük, hogy a hettiták éppen erről az oldalról hatoltak be a Kaukázuson keresztül Kis-Ázsiába, elképzelhető végül, hogy a sztyeppéken élő régi állattenyésztő törzsek vitték az indoeurópai nyelvet Európából Keietre — Közép-Ázsiába és az iráni fensíkra, de igen nehezen képzelhető el, hogy itt lett volna az indoeurópaiak őshazája. Ha az indoeurópaiak őshazáját Kelet-Európa sztyeppéire helyezzük, akkor nem tudjuk megmagyarázni, hogy milyen módon vált indoeurópaivá a Duna 6 Т. С. П а с с e к : Периодизация трипольских поселений (A tripoljei telepek periodizációja). »Материалы и исследования по археологии СССР«. 1949. 1 . sz. ; С. H Бибиков; Поселение Лука Врублецкая (A luka-vrubleckajai település). »Материалы и исследования по археологии СССР«. 1952. 38. sz. 6 Б. Грозный: Доисторические судьбы Передней Азии (Elő-Ázsia sorsa a történelemelőtti korszakban). »Вестник древней истории«, 1940. 10. sz.