Századok – 1954

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat 1953. évi pályázatának eredményei (Ism.: Rév Ágnes) 232

ICßÖNIKA 233 1.000.— Ft-os pályadíjban részesült : Mikulási Béla (Budapest) : A debreceni munkásmozgalom az 1929—33-as gazdasági válság idején c. munkája, melyben a szerző igen sok értékes anyagot gyűjtött össze, számottevő budapesti és főként helyi levéltári állag felkutatásával. A tanulmány alapos képet ad a gazdasági válság debreceni hatásáról, de a debrceni munkásmozgalom tárgyalása nem elég részletes. 800—800.— Ft-os pályadíjjal a következő pályázatokat jutalmazta a bizottság : Bárdos László (Tatabánya): A tatabányai bányászok hősi harcai az 1917—1920-as években. A szerző munkájában jelentős levéltári anyagra támaszkodva lelkesen, nagy meggyőző erővel fejtegeti a témát. A szerzőnek érdemes tovább foglalkoznia ezzel a kérdéssel, s a meglévő hiányosságokat további munkája során könnyen kiküszöbölheti. Szabó Gyula (Kaposvár) : Somogy megye népének története a szatmári békétől a felszabadulásig (1711—1945). A tanulmány a tárgyra vonatkozó történeti irodalom helyes kritikai felhasználásával a Somogy megyében uralkodó viszonyokon keresztül ábrázolja az egész ország fejlődését, kidomborítva a dolgozó nép történetét. Hiányossága,hogy kevéssé mutatja meg a somogyi fejlődós sajátos vonásait. 600—600.— Ft-os díjat a következő pályázatok kaptak : Dömötör ( Kishomoki) János (Hódmezővásárhely): Első ütközet (A hódmezővásárhelyi 1902. évi építő-ipari sztrájk). A szerző témaválasztása helyes, a helyi munkásmozgalom jelentős és egyúttal olyan eseményét dolgozza fel, amelyhez hasonló az 1900-as évek elején Magyarország számos más helyén is lejátszódott. A tanulmány hibája, hogy tárgykörét bizonyos fokig kívül rekeszti az általános magyar munkásmozgalmon. Giday Kálmán (Szeged) : Szeged története. A szerző bőséges és jó adatanyagra építi fel ismeretterjesztő előadás céljára készített pályamunkáját. Előtérbe a dolgozó nép történetét és a haladó mozgalmakat állítja. Szükséges, hogy a szerző az anyag szerkezetén belüli egyes aránytalanságokon változtasson. Giday Kálmán (Szeged) : Szeged népe az 1848/49-es szabadságharcban. A tanulmány a szegedi eseményekkel példázza a népi tömegek előrelendítő szerepét az 1848/49-es szabadságharcban. A szerző gazdag helyi anyagot használ fel ; az osztályok elemzésére, a gazdasági alapból való kiindulásra törekszik. Fogyatékossága, hogy csak helyi forrásanyagra támaszkodik s hogy a munka nincs beépítve az országos eseményekbe. Soós Pál (Debrecen) : Debrecen a román megszállás idején. A tanulmány sok új anyagot tár fel a magyar uralkodóosztályok és a román intervenciós csapatok kapcsolatáról, bemutatja a debreceni burzsoázia és a klérus hazaáruló szerepét. A szerző kutatási területe szűk, kívánatos, hogy tovább dolgozzon ezen a témán. 500—500.— Ft-os pályadíjban a következő munkák részesültek : Vathy Piroska—H'ibu'a Miklós—Szüts Pál (Budapest—Lenin intézet) : Fejér megye munkásságának és parasztságának harca a Tanácsköztársaságért (1918—1919. márc. 21.). A szerzők az 1918-as polgári demokratikus forradalom korszakában tárgyalják Fejér megye munkásságának ós parasztságának harcát, szoros kapcsolatban Magyarország fejlődésével, s elemzik a gazdasági-, osztály- és pártviszonyokat. Részletesebben kellene azonban foglalkozniuk az elvi kérdésekkel. Bánkuti Imréné (Szeged) : A tanácsköztársaság Szegeden. A pályamunka azt a harcot tárgyalja, amelyet Szeged dolgozói folytattak — a külföldi intervenció és a szociáldemokrata vezetők árulása közepette •— a proletárdiktatúráért. Hiányossága, hogy nem mutatja be eléggé az események közötti összefüggést s a tanulmány arányai sem megfelelők. A beérkezett pályamunkák a Magyar Történelmi Társulat figyelmét felhívják arra, hogy a vidéken élő tanárokban, levéltárosokban és más, a történettudomány iránt érdeklődőkben megvan a hajlam arra, hogy a helyi hagyományokat szorgalmas kutatómunkával feldolgozzák. A Társulat vezetősége figyelmet fog fordítani a vidéki érdeklődők ós kutatók munkájára ós levelező tagozatán keresztül szerves és. élő kapcsolatot fog kiépíteni a budapesti és vidéki kutatók között. RÉV AGNES