Századok – 1954

Krónika - B. D. Grekov (Nekrológ) 234

234 KRÓNIKA В. D. GREKOV (1882—1953) Nagy veszteség érte a szovjet történettudományt. Hosszú betegség után meghalt az egyik legnagyobb, legtermékenyebb szovjet történetíró és oktató. B. D. Grekovot. mi is jól ismertük. Még mindnyájan emlékszünk rá, hisz néhány évvel ezelőtt itt járt közöttünk. Ő volt az első szovjet történész, aki hazánkat meglátogatta. Nagy figyelemmel halgattuk a tudományegyetem aulájában tartott előadásait, amelyek megismertettek bennünket a szovjet történettudomány néhány olyan eredményével, amelyek irányt mutattak számunkra a magyar feudalizmus kialakulásának és a magyar jobbágyság történetének kutatásában. B. D. Grekov a forradalom előtti történószgeneráeióhoz tartozott. Már első munkáiban megmutatkozott a korai orosz feudalizmus társadalmi és gazdasági problémái iránti érdeklődése, amely megszabta további tudományos működése irányát. 1914-ben megjelent első nagyobb munkájában, magiszteri disszertációjában bemutatta Északkelet-Oroszország egyik legnagyobb egyházi birtokának, a novgorodi püspöki birtokoknak a szervezetét, népeinek gazdasági és társadalmi viszonyait, s eredményeiben messze túljutott az akkor uralmon lévő formális jogi iskola nézetein és módszerein. Ezt elsősorban Marx »A tőke« c. munkája tanulmányozásának köszönhette. Ekkor kezdődött hosszú, különböző egyetemeken folytatott sikeres oktatótevékenysége is, melynek eredményeképpen számos kitűnő szovjet történész tartja ma magát Grekov tanítványának. Egyetemi munkája nem szakította meg tudományos működését. A Nagy Októberi Szocialista Eorradalom után Grekov behatóan tanulmányozta Marx, Engels, Lenin munkáit s új módszerrel fogott a felmerült problémák megoldásához. Problematikája azonban éppen az új módszer következtében kiszélesedett ós munkássága főkérdésévé a kievi Oroszország társadalmi és gazdasági viszonyainak kialakulása vált. Kutatómunkája ezen a téren állandó viták között folyt. Szerinte a kievi Oroszország feudális állam, a keleti szlávok társadalmi fejlődése az ősközösségtől a rabszolgatartó formáció kikerülésével egyenesen a feudalizmus felé haladt. A rabszolgatartó orosz államelmélet híveivel folyó hosszú vitában sikerült tisztáznia a feudális fejlődés fő szakaszait és az oroszországi feudalizmus főbb problémáit. E tanulmányait foglalta azután össze »A kievi Oroszország« c., nálunk is jól ismert munkájában, amely 1950-ben ötödik kiadását érte meg. , Nem terjeszkedhetünk itt ki B. D. Grekov sokoldalú tudományos munkájának egészére. Meg kell azonban említenünk, hogy az oroszországi feudalizmus kialakulásának tisztázása után az orosz parasztság története felé fordult. Sokéves alapos kutatómunka és részlettanulmányok hosszú sora jelzi azt az utat, amely a legfontosabb vitás problémák megoldása után 1946-ban az orosz parasztság történetének megírásához vezetett. Ez a munka, amelynek első része azóta már második kiadásban is megjelent, az orosz parasztság történetét a legrégibb időktől a XVII. század közepéig tárgyalja. A legújabb időkben B. D. Grekov az ősi szláv jog problémáival foglalkozott. Ennek eredményei »Vinodol« (1948) és »Polica« (1950) с. munkái, melyek e két horvát zsupa fennmaradt és ősi jogot tükröző statutumai alapján tárgyalják Horvátország e két kis részének társadalmi ós gazdasági viszonyait. Ezek a munkák a magyar történetet egészen közelről érdeklik és utat mutatnak számos vitás problémánk megoldásához. E mellett Grekov számos más történeti problémával és elméleti kérdéssel is foglalkozott.1 Munkáit mindig a források alapos, igen sokszor filológiai pontossággal végzett tanulmányozása, a'marxista-leninista módszer biztos kezelése és érdekes, a polgári nézeteket aprólékosan bíráló előadásmódja jellemzi. Munkáiban utat mutat számunkra a magyarországi feudalizmus és a magyar jobbágyság történetének tanulmányozásához. B. D. Grekov azonban nemcsak egyszerű tudós, hanem szervező és közéleti tényező is volt. 1934-től akadémikus, 1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója és így nagy szerepet játszott a szovjet történettudomány irányításában. Rövidebb ideig az »Anyagi Kultúra Történeti Intézeté«-nek és a »Szláv Intézet«-nek vezetését is ellátta, s hosszú időn keresztül a Szovjet Akadémia történeti osztályának titkári tisztét is betöltötte. 1946-tól a moszkvai pártfőiskola 1 Munkái jegyzékét 1. Борис Д . Греков. M.—L. 1947. с. füietben.