Századok – 1954
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Roller; Mihail: A Román Népköztársaság történetkutatásának néhány problémája 196
A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETKUTATÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA 201 A városok, mint kézműipari és kereskedelmi központok — állapítják meg a szovjet történészek — a termelőerők általános fejlődésének, a munka társadalmi megosztásának, a kézművesség és a mezőgazdaság kettéválásának következtében keletkeztek. A városok lakossága rendszerint azokból a kézműves jobbágyparasztokból került ki, akik a feudális földbirtokról elköltöztek, vagy elszöktek és olyan helyen telepedtek meg, ahol munkájuk termékeinek rendszeres eladására számíthattak. >>A középkor jobbágyaiból — mondja Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban — lettek az első városok polgárai. . .«6 Ez nem azt jelenti, hogy a városok, fejlődésük folyamán, ne mutattak volna fel — mindegyik külön-külön — sajátos vonásokat. A városok fejlődésének történelmi feltételei különbözőek. Egyes városok a feudális (egyházi vagy világi) székhelyek falai alatt jelentek meg, mások feudális várak és kastélyok közelében, vagy a kereskedelmi útvonalak kereszteződéseinél. Egyes esetekben falvak fejlődtek városokká. Vannak esetek, mikor a városok egyes régi, ókori települések alapján jöttek létre. De a kizárólagos politikai-jogi elvekre alapozott elméletek nem tudják tisztázni a problémát. Azt a társadalmi-gazdasági alapot kell elemezni, amely meghatározta a városok fejlődését. Ennek az elemzésnek a során számba kell vennünk minden tényezőt, mely országunk helyi viszonyai közt működött. Tanulmányozni kell azokat a társadalmi-gazdasági okokat, melyek meghatározták a városok átalakulását, a városok szerepét a különböző korszakokban, a város és a falu közötti érdekellentétek keletkezésének és kiéleződésének folyamatát s egy sor más kérdést, melyeket egy ilyen tanulmányozás felvet. • Nem így járt azonban el Nestor professzor. Suceaván elsőízben tártak fel egy Scheia nevű várat, ami Sueeava város ós Moldova feudalizmuskori várai történetének kutatása keretében kétségkívül sok mindent meg fog magyarázni. Nestor professzor azonban ezt a várat elszigetelt jelenségnek fogta fel, kétségbevont minden kapcsolatot közötte és a közeli Zamca nevű vár, a fejedelmi vár és Sueeava város között. Sueeava, mint fejedelmi székhely, az ország egyik legjelentősebb megerősített központja volt. Helyénvaló megjegyezni, hogy 1497-ben Suceavát 80 000 főnyi hadsereg ostromolta 3 hétig hiába. A történeti adatok a moldovai védelmi központok és hírszolgálat szervezett rendszeréről beszélnek. Az uralkodó nagymértékben a városok polgáraira támaszkodott uralma megszilárdításában. Egy sor várat használt fel az ország területének védelmére. Ezeknek a váraknak az volt a céljuk, hogy gyengítsék az ellenséget, hogy időnyerést biztosítsanak az ellenséggel való szembeszállásra az uralkodó által kijelölt helyen. Sueeava várának problémája nem tárgyalható tehát a többi moldovai vártól, 1 még kevésbbé Zamca, Scheia váraitól és Sueeava városától elszigetelten. Kétségtelen, hogy mindegyik várnak külön megvolt a maga jól meghatározott szerepe. De Sueeava és minden moldovai település együttesen egy gazdasági, politikai, katonai és polgári rendszert alkottak, melyben a belső életnek sokoldalú vonatkozásaira kellett tekintettel lenni, köztük az ország és a függetlenségért harcoló uralkodók védelmére is. Egyéb tényezők közt azt is tekintetbe kell venni, hogy Sueeava, Moldova fővárosa, jobban lévén megvédve, vonzóerőt gyakorolt a gazdagokra, akik jobban tudták védelmezni vagyonukat a Konstantinápolytól távolabb eső várban, mint a török támadásoknak inkább kitett határszélen. A problémáknak történelmi összefüggésükben való tanulmányozása elengedhetetlen feltétel, ha meg akarjuk magyarázni Sueeava várának szerepét s ezzel kapcsolatban Sueeava város problémáját . A suceavai ásatásoknak nemcsak az a céljuk, hogy új forrásanyagot szolgáltassanak, hanem az is, hogy sok problémánkat megvilágítsák : Sueeava és Moldva társadalmi-gazdasági fejlődését, a munka társadalmi megosztását, a kézművesség ós a mezőgazdaság szétválásának ütemét, a város és a falu ellentéteinek elmélyülését, a moldovai városok, mint politikai, kézműipari és kereskedelmi központok fejlődési folyamatát s ezzel kapcsolatban azt, hogy milyen szerepet játszottak Sueeava fejlődésében — különkülön ós együttesen — Sueeava vára és városa, továbbá Moldova várainak és városainak egész komplexuma. Kétségtelen, hogy a mi országunkban is hosszú ideig egyes városi lakósok részben mezőgazdasággal foglalkoztak, ami a városoknak félfölclművelő jelleget adott. De a kézműipar és a kereskedelem fejlődésének során új viszonyok, új szokások, az osztályharcnak új formái keletkeztek. A társadalmi-gazdasági átalakulás, az új társadalmi viszonyok következtében elmélyült a város és a falu ellentéte. 6 Marx—Enyels: A Kommunista Kiáltvány. Bppst, 1952. 33.