Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Roller; Mihail: A Román Népköztársaság történetkutatásának néhány problémája 196

202 MIHAIL KOI,I,Kit A társadalmi-gazdasági átalakulás alapján új városi jog is keletkezett. A jogi elemeket is tekintetbe kell venni. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a felépítmény nem passzív, hanem aktív ; segíti az alapot fejlődésében és megszilárdulásában. Noha a problémák elemzésében a gazdasági tényezők primátusa az alapelvünk, nincs jogunk, elhanyagolni a felépítményi elemeket, melyek közé a létrejött jogszabályok is tartoznak. Bár volt különbség város és város között jogi szempontból, a városi jog fokozatosan mindenütt kialakította a városi polgár fogalmát. A társadalmi egyenlőtlenség fennmaradt a városban. A v árosi polgár azonban kiszabadult a feudális földesúr gyámkodása alól. A városi kizsákmányolók érdekeit szolgáló városi jog hosszú harcok során jött létre. Ez a városi jog általában a kereskedelem, a hitel, az örökösödés és a családi viszonyok szabályait állapította meg, főként pedig azokat a szankciókat, melyek a városi gazdagok új kiváltságai ellen lázadókat sújtották. A mi konkrét viszonyainkra alkalmazott marxista-leninista tanítás fényében kell tanulmányoznunk a városok keletkezését és fejlődését s a román országok történetében vitt szerepüket. A kutatóknak elsősorban a gazdasági alapot kell tanulmányozniok. Ugyanígy vizsgálnunk kell az intézményeket és jogszabályokat, melyeket ez a gazdasági alap létrehozott, továbbá azt a hatást, melyet az új intézmények a maguk részéről az alapra gyakoroltak a városok fejlődése során, valamint az osztályharc formáit a városi fejlődés különböző szakaszaiban. A termelőerők és termelési viszonyok jellegének szükségszerű összhangjáról szóló törvény alapján tanulmányozni kell a feudális rendszer feltételei között a termelőerők növekedése ós a termelési viszonyok közötti ellentétet, mivel ez adja meg a parasztoknak a bojárok és a városiaknak (polgároknak) a feudálisok ellen vívott harcához az objektív aiapot.7 Figyelembe kell vennünk, hogy a román országokban a fejlődést nehezítette és akadályozta a török és Habsburg iga. Ennek következtében a harc élesebb lett, a társadalmi harc összefonódott a függetlenségi harccal. Tanulmányoznunk kell azt a szerepet, melyet a városok a feudális széttagoltság ellenében játszottak, hogyan segítették a vajdákat az idegen elnyomás elleni harcban, hogyan történt meg és milyen következményekkel járt- a városoknak kézműipari és kereskedelmi központokból proletariátussal bíró ipari központokká való Átalakulása, azaz hogvan fejlődtek a városok s hogyan mélyültek el a város és a falu ellentétei a kapitalizmus koréban. »Ennek az ellentétnek a gazdasági alapja az, — tanítja Sztálin elvtárs 'A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetmiióban' c. művében — hogy a kapitalizmusban a város kizsákmányolja a falut, a parasztságot kisajátítják, és az ipar, a kereskedelem és a hitelrendszer fejlődésének egész menete tönkreteszi a falusi lakosság többségét. Ezért a kapitalizmusban a város ós a falu közötti ellentétet érdekellentétnek kell tekinteni. Ezen a talajon jött létre a falu ellenséges érzülete a várossal és általában a 'városi emberekkel' szemben.«8 Csak alapos kutatással küszöbölhetjük ki a hibás elméleteket és azokat a legendákat melyeket egyesek szándékosan terjesztenek a román országok városainak eredetére és fejlődésére vonatkozólag. Így járulhatunk hozzá ahhoz hogy megismerjük az ország összes városainak múltját, elsősorban a Román Népköztársaság fővárosának, Bukarestnek múltját. A városok szocialista átalakulása az ország szocialista iparosításának során megnöveli a munkásosztály lehetőségeit, hogy segítse a dolgozó parasztságot a mezőgazdaság szocialista átalakításáért vívott harcban. A Szovjetunió tapasztalatait összegezve, Sztálin elvtárs megállapítja : »Az a hatalmas segítség, amelyet a szocialista város, munkásosztályunk nyújtott parasztságunknak a földbirtokosok és a kulákság felszámolása terén, megszilárdította a talajt a munkásosztály és a parasztság szövetsége számára, a parasztságnak és kolhozainknak elsőrendű traktorokkal és egyéb gépekkel való rendszeres ellátása pedig barátsággá változtatta a munkásosztály és a parasztság szövetségét.«9 Sztálin elvtárs tanításainak fényében kiderül, hogy milyen fontos tanulmányozni hazánk városainak keletkezését és fejlődésót s hogy milyen nagyszabású távlatok nyílnak a városok előtt a szocialista és a kommunista rendszerben. Sztálin elvtársnak »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« c. műve hozzásegíti a történészeket, hogy világosan megértsék az árutermelés problémáját s az árutermelés szerepét a különböző társadalmi formációkban. Ez segítséget ad 7 Ld. A. L. Szidórop, Voprqszi Isztorii. 19."»2. 10. sz. s Sztálin, i. m. 27. 1. » Sztálin, i. m. 27. 1.