Századok – 1954

Vita - A Századok kibővített szerkesztőbizottságának vitaülése 148

162 A SZÁZADOK KIBŐVÍTETT SZERKESZTŐBIZOTTSÁGÁN \ К VITA ÜLÉSE leg alig beszélhetünk vidéki történeti kutatásról. A Történelmi Társulatnak vidéki csoportjai voltaképpen csak formálisan működnek. Márpedig ezeknek kapcsolata az országos központtal feltétlenül megteremtendő volna. Javasolom, hogy az elkövetkező ötéves tervbe vegyük erősebben gondozásba a helytörténeti kutatást, ami lényegesen gazdagítani fogja az egész magyar történettudományt. Vannak olyan problémák, mint pl.: a falu, a tanya, a kisváros, a parasztság, a munkásság kérdése, a proletariátusnak, a proletárdiktatúrának, a világháborúknak a kérdése, amelyek a vidéket közelről érdeklik és nemcsak a központban, hanem a perifériákon is jelentőséggel bírnak. Javasolom, hogy készítse el a Társulat a helytörténeti monográfiák kataszterét. Nem bibliográfiai összeállításra gondolok, hanem arra, hogy korszakonként állapítsuk meg a súlypontokat : a városoknak, falvaknak eddig megjelent történetében mi az értékesíthető, mi az, ami módosítandó, mik benne a haladó hagyományok, és mely tekintetben egészítendők ki azok. Tapasztalatból tudom, mert évek hosszú sora óta a vidéken dolgozom, hogy a helyi • vezetőknek a történeti kultúrája milyen módon emelhető. Javasolom, hogy az elkövetkező ötéves tervben vegyünk irányt a magyar falu és a magyar város történetének összefoglaló megírására. Szükséges ez gyakorlati szempontból is. Kezébe kell adnunk a helyi vezetőknek ilyen könyveket, mert az a helyzet, hogy a vidéknek a történeti látóköre eléggé fogyatékos. Azonkívül a helytörténet fokozott művelésének továbbmenő jelentősége is van. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatnak direktívákat kell adnunk. Olyan helyeken, ahol vannak egyetemek, vagy amelyek nagyobb kultúrközpontok, könnyebb a feladat. De vannak olyan megyék is, ahol alig van helytörténeti anyag vagy brosúra, amit jelenleg a kezükbe adhatunk. Ezzel segítenünk kell a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot céljai és feladatai megvalósításában. * Hanák Péter: A most folyó vita nemcsak történettudományunk, de a Századok új feladatainak kijelölése szempontjából is igen jelentős. A Századoknak új történettudományunk kialakításában szerzett érdemei mellett — igen komoly hiányosságai is vannak. Általában egyetértek azokkal, akik főként a Századok kritikai rovatának kritikátlanságát bírálták, akik felvetették, hogy a folyóirat nem elég eleven, mozgékony, súlyos hibája a folytonos lemaradás, témaköre sem kielégítő, ez főként az utóbbi számokra áll. A Századok valóban nem serkentette, nem ösztönözte a bíráló szellemet, nem közölt vitákat, szemlerovata gyenge, sz^nvonalatlan volt. Tagadhatatlan tény, hogy kevés tanulmányt. közölt a XX. századi történelem tárgyköreiből, s mindezideig egyet sem hozott a magyar népi demokrácia történetéből. A folyóiratra is teljes mértékben vonatkozik a Központi Vezetőség októberi határozatainak legtöbb megállapítása, így az, hogy sajtónkban alacsony színvonalú az elméleti munka, a marxizmus-leninizmus elméletének alkalmazása a magyar viszonyokra. Ez elsősorban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet magyarországi sajátosságainak kutatására érvényes. A Századoknak ezekért a hiányosságaiért, a szinte krónikussá való elúszásáért, az események mögött való elmaradásáért magam is felelős vagyok. A Századok e hiányosságaiban ugyanakkor egész történész frontunk hiányosságai is tükröződnek. Eddig — erőfeszítéseink ellenére — nem sikerült megfelelő színvonalú tanulmányt szerezni népi demokráciánk történetéből. A Századok kritikai rovata nem lehetett lényegesen színvonalasabb, amikor egész történész frontunk gyenge az elvi bírálat terén. A Századok szerkesztőségének legfőbb és sajátos hibáját, sajátos felelősségét nem abban látom, hogy nem tette meg a maga erejéből azt, amire egész történettudományunk erejéből nem futotta. A szerkesztőség hibája az, hogy egyrészt a szerkesztésbe nem vonta be elég szélesen a történészeket, nem hívta össze rendszeresen a szerkesztőbizottságot, nem kérte segítségét, másrészt, hogy nem lépett fel elég kezdeményezően új témák kiadásában, az érdeklődés és kutatás irányításában, a vitaszellem fellendítésében. \ * Másodszor a történész kongresszus egyes előadásait ért bírálat helyességének kérdéséhez szeretnék hozzászólni. A megbíráltak kczül Réti elvtárs is, Nemes elvtárs is szóvátette az őt ért bírálat hiányosságait. A magam részéről elfogadom Nemes elvtársnak azt a megállapítását, hogy a bírálókat is bírálni kell— ha tévednek — és elismerem azt,is, hogy a bírálat meggyőzőbb, ha tömör néhányszavas elvi jellemzés helyett alapos elemzéssel, konkrét érvekkel, bizonyítékokkal támasztjuk alá. Nem értek azon-