Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
128 CSÉPJCNYI DEZSŐ tett ki.9 1 A tőkések ugyanekkor külkereskedelmi ügyleteik révén vagyonukat igyekeztek — és sokszor nem is sikertelenül — külföldre juttatni. Az egyébként nyereséges vállalatok deficitet mutattak ki, az államtól kölcsönt vettek fel, ami elől az állam már csak azért sem zárkózhatott el, mert az egyes üzemek működtetése egyéb iparágakkal való összefüggésük miatt elengedhetetlen volt. A kölcsönt a tőkések nem fizették vissza. így előállott az a tűrhetetlen helyzet, hogy a termelés fenntartásának és a külkereskedelemnek a terheit jórészt az állam viselte, míg a termelés és a külkereskedelem haszna magántőkések kezébe került. Az a helyzet keletkezett tehát, hogy amíg a már régebben államosított vállalatok gazdaságos ügyvitele és a deficit megszüntetésé érdekében minden intézkedés megtörtént, és ezen a téren jelentős eredményeket értünk már el, addig a tőkés vállalatoknál éppen az ellenkező tendencia érvényesült. A további fejlődés csak úgy volt lehetséges, ha ezeket az ellentmondásokat megszüntetjük. Pártunk helyesen választotta meg az államosítás időpontját és mértékét. A munkások egy tekintélyes része eddig még tőkés üzemben dolgozott, munkájának hasznát a tőkés élvezte. Ha ez a helyzet tovább megmaradt volna, a, március 15-én megindult országos munka versenynek az ipar egy részében nem lett volna meg az alapja. A munkások ellentmondást láttak volna a szocialista verseny és a kapitalista üzem között. Szocialista munkaverseny csak szocialista iparban bontakozhat ki. Az államosításnál addig a határig mentünk el, ameddig indokolt és szükséges volt. Ha tovább mentünk volna, nem tudtuk volna szervezetileg jól átfogni a szocialista szektort* számolni kellett volna a termelés átmeneti visszaesésével. De azók a vállalatok, amelyeket nem államosítottunk, sem voltak már pusztán tőkés vállalatok. Az állami szerveknek befolyásuk volt ezeknek a vállalatoknak a vezetésére is. Népi demokráciánk történetében ez volt a legnagyobb méretű és legjelentősebb államosítás. Az államosítás 594 vállalatra és 164 ezer munkavállalóra terjedt ki. 47, száz munkásnál kevesebbet foglalkoztató vállalatot is államosítottak, amelyeknek vagy speciális termelési fontosságuk volt, vagy ezt más vállalatokkal való összefüggésük indokolta.9 2 Az államosítás következtében a szocialista szektor a bányászatban és iparban az eddigi 58%ról 83.5%-ra nőtt.9 3 Az új államosítás folytán a szocialista szektor aránya a legfontosabb iparágakban, a munkáslétszám figyelembevételével, a következőképpen alakult :9 4 vas-és fémipar 92,5 gépipar 87,6 szénbányászat 98,6 villamosenergia 88,1 faipar 41,6 bőripar 86,6 textilipar 78,8 vegyi ipar 68,2 81 Friss István : Újabb mérföldkő. Lásd: Friss István: A jövőt építjük. Bpest, 1951. 65. 1. 82 ON. IV. köt. 104—105. hasáb. 83 Rédei Jenő: Osztálytagozódás népi demokráciánkban. Bpest, 1953. 26. 1. 94 Az adatok : Magyarország gazdasága ós a hároméves terv.
