Századok – 1954

Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98

A HÁROMÉVES TERV ELSŐ ÉVE 129 papíripar 65,0 élelmiszeripar 73,7 A nehéz és könnyű gyáriparban egyaránt a szocialista szektor lett a döntő. Az állami iparhoz tartoztak — egy-két külföldi vállalat kivételével — a leg­jelentősebb üzemek. Ezzel a gyáriparban megbízható alapra helyeztük a tervezést, biztosítottuk a terv maradéktalan végrehajtását. Az államosítás után legfontosabb feladat volf az ipar, az ipari vállalatok vezetésének megszervezése, a deficites vállalatoknál a deficit eltüntetése, a termelés jobb megszervezése, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése. Az első lépés az eddig szociáldemokrata befolyás alatt álló iparügyi minisztérium átszervezése volt, amelynek átszervezését már Bán eltávolítása után megkezdtük. Ez a minisztérium eddig, ugyanúgy mint az ellenforradalmi rendszerben, az ipart a gyárosok kívánsága szerint csak adminisztrálta. Most az átszervezés folytán a termelés irányítására képes minisztériummá vált. Ugyanekkor ipari igazgatóságokat szerveztek. Ezeknek feladatuk volt egy-egy iparág termelési, pénzügyi, üzemgazdasági kérdéseinek irányítása. Az ipari igazgatóságok hatósági szervek voltak, alájuk tartoztak a nem állami vállalatok is. Az ipari igazgatóságok biztosították a tervek végrehajtását, ellenőrzését az egyes iparágakon belül. Az államosítással 235 szanálásra rászoruló üzemet vettünk át. Az állami vállalatok deficitje kerek 40 millió volt havonta.9 5 A deficites állami vállalatok szanálására irányuló munka azonnal megkezdődött. Az első lépés a deficit különböző forrásainak feltárása volt, mely megmutatta, hogy a deficit sok esetben a tőkés vezetés következménye.9 8 Az államosított üzemek május hónapban befizetett nyeresége az egész iparban 5.2 millió forintot ért már el.97 A tett ígéretnek megfelelően a NIK deficitjét sikerült májusra megszüntetni. Április 21-én jelentette a NIK, hogy termelése túlhaladta az 1938-as szintet és az előirányzatot is túlteljesítették. Még 1938-ban az egy főre eső teljesítmény 2 280 forint volt (1946 decemberben, amikor az állam átvette, 1 030 Ft), 1948 márciusában elérte a 2 340 forintot. A termelékenység a kezelésbe vétel idejétől kezdve 227%-ot emelkedett és az 1938-as termelékenységet több mint 2%-kal meghaladta.98 Ezzel megszűnt a NIK deficitje. Nem úgy, ahogy a deficitet a kapitalista üzemek igyekeztek megszűntetni : munkáselbocsá­tással és a megmaradt dolgozók fokozott kizsákmányolásával, hanem úgy, hogy a NIK üzemekben 10%-kal több munkást foglalkoztattak és gazdasá­gosabb termelést folytattak. A márciusban megindult munkaverseny is nagy mértékben hozzájárult a deficit megszüntetéséhez. A jobboldali szociáldemo­kraták kiszorítása az üzemekből és a munkaverseny megindulása azt ered­ményezte, hogy a márciusi termelési érték 167 m Ilióra emelkedett, 14 millió­val többre az előirányzatnál. Ez 11%-kal volt több az előző havi előirányzat­nál.99 85 Karcag Imre: Tervgazdálkodás és ipar. Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle (a továbbiakban MSzKSz) 1949. febr. 96 Erre vonatkozólag példákat hoz fel Szita János: A nagyüzemek államosításának mérlege c. cikkében. T. Sz. 1948. jún. 97 Uo. 88 Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát. Bpest, 1949. 153. 1. 99 Sz. N. 1948. ápr. 11. 9 Századok

Next

/
Thumbnails
Contents