Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
A HÁROMÉVES TERV ELSŐ ÉVE 117 A reálbér a következőképpen alakult: (1938 = 100)6 0 1946 augusztus 51,2 1947 augusztus 70 (az aug. 1-i 15%-os béremelés következtében) 1947 november 54 Tehát azt a reálbéremelkedést, amit a munkásság augusztusra kiharcolt, legnagyobbrészt ismét elveszítette. A reakciósok a jobboldali szociáldemokratákat s az ország gazdasági helyzetét igyekeztek felhasználni arra, hogy a tervgazdálkodást megbuktassák, hogy népi demokráciánk fejlődését megakadályozzák. A reakció első dolga volt a nehéz viszonyok között a tényleg meglévő problémákat sokszorosan felnagyítani. Ez annál is könnyebb volt a reakciónak, mert a rossz termés következtében a dolgozók között csalódás volt tapasztalható. Közellátási vonatkozásban, az aszály következtében, a reakciósok éhínségről beszéltek, de ezzel kapcsolatban azt sem mulasztották el, hogy mindezért elsősorban a földreformot tegyék felelőssé. A tőkések a közellátási nehézségeket felhasználták egyéni vagyonszerzésre, ezenkívül az árufelhalmozás és az árak felhajtása révén a hároméves terv számításainak összezavarására, a reálbérek csökkentésére, a mezőgazdasági, ipari árszínvonal amúgyis nagyon labilis egyensúlyának megbontására: végeredményben a hároméves terv meghiúsítására s ezzel együtt a demokratikus gazdaságpolitika, sőt az egész magyar demokrácia megbuktatására törekedtek. A reakció nyíltan a hároméves terv megbukásáról beszélt. Barankovics István a parlamentben már a »hároméves terv részbeni végrehajtásáról« szónokolt65 . A reakciósok nagyarányú népellenes háborús propagandába kezdtek. Nem volt véletlen, hogy ez a népellenes propaganda a hároméves terv megkezdésével esett egybe. A nemzetközi helyzet is kiéleződött 1947 végén. A reakció ezekre támaszkodva októberben még nagyobb arányú rémhírterjesztésbe kezdett. Kósza háborús rémhírek járták az országot. Légvédelmi óvóhelyeket tataroztak. Egyes rétegekben bizonytalanság és reménytelenség lett úrrá. A reakció minden újabb eredményünkre nagyarányú háborús rémhírterjesztéssel felelt. »Ügy sem érdemes tervezgetni, dolgozni, hiszen karácsonyra jön a háború«. — Ehhez hasonló rémhírek járták az országot. A reakció a bizonytalansági érzést, az »úgyis mindegy« hangulatot terjesztette, hogy ezzel tönkretegye a gazdasági élet nyugalmát. A reakció a rendelkezésére álló sajtón keresztül, hetenként legalább háromszor közölte a közönséggel, hogy a nagyhatalmak között a nyilt összecsapás már küszöbön áll és ha ugyané lapok másnapi számait megnézzük, ahol a drágaság emelkedéséről szóló adatok olvashatók, akkor a kapcsolat a rémhírek és az árak emelkedése között logikussá válik. A külföldi imperialista körök által támogatott háborús pszichózis a lakosság széles rétegében indokolatlan készletgyűjtéshez vezetett ; az ennek következtében megnyilvánuló fokozott kereslet természetesen túlzott mértékben igénybe veite a kereskedelem rendelkezésére álló készleteket. A vásárlási roham az árak 60 A Szakszervezeti Tanács adatai. Idézi Markos György: Űj feladatok előtt. Közg. 1947. dec. 21. « ÓN. Ï. kötet. 62. 1. 1947. okt. 7-i ülés.
