Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
116 CSÉPJCNYI DEZSŐ Nehézséget jelentett az is, hogy a kollektív szerződés megkötését a tőkések sokáig szabotálták. Mikor megkötötték, a jobboldali szociáldemokraták segítségével sikerült olyan kollektív szerződést keresztülvinni, amely nem tette eléggé érdekeltté a munkásokat a termelés emelésében. »A Kelemenék fasiszta kooperációja hozzájárult ahhoz, hogy a GyOSz elamerikázhatta a kollektív szerződéseket és olyan normákat állapíthattak meg, amelyek nem mozdították elő a többtermelést, de rontották a forint vásárlóerejét.«57 A kollektív szerződés rendszere túl komplikált volt, a munkás csak utólag, 2—3 hét múlva tudta meg, hogy mennyi a keresete. A normákat sokhelyen helytelenül túl alacsonyan állapították meg. A teljesítménybérben dolgozók közül egyesek kisebb-nagyobb megerőltetéssel el tudtak érni 6—8 forintos órabért, ugyanakkor ezzel szemben azokban a munkáskategóriákban, amelyek természetüknél fogva nem állíthatók be teljesítménybérbe, a legmagasabb órabér 2,60 forint volt. Ez olyan bérkülönbséget teremtett az egyes dolgozók között, amely a termelés menetét zavarta, nyugtalanságokra és a fegyelem lazulására vezetett, amit a tőkések és ügynökeik, a jobboldali szociáldemokraták jól ki tudtak használni. A nehézségeket fokozta még a nagyobbarányú munkanélküliség is. Az ipari munkáslétszám 1947 július-november között ugyan 9,4%-kal, 348 200-ról 380 900-ra emelkedett, de a foglalkoztatottság emelkedése mellett a munkanélküliség is emelkedett.5 8 A nem mezőgazdasági munkanélküliek száma a Szakszervezeti Tanács kimutatása szerint 1947 júliustól novemberig 23 632 fővel 73 229-ről 96 861-re emelkedett.5 9 Az emelkedés aránya vidéken és Budapesten egyforma volt. A munkanélküliség növekedése a következő okokra vezethető vissza. Hatással volt a munkanélküliségre a rendkívüli aszály. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak egy része nem tudta megkeresni az évi kenyerét, az iparban akart elhelyezkedni s ez növelte a munkakeresők számát. Az aszálynak az ipari munkanélküliségre való kihatása abban is megmutatkozott, hogy nem tudtunk kellő mennyiségű ipari nyersanyagot behozni, mert az ellenértéket képező mezőgazdasági cikkek az aszály miatt nem álltak rendelkezésre. A hiányzó mezőgazdasági export következtében sokszor az ipari termelésből elvont alapanyagokat vagy félkész árut kellett kiszállítani. A Csehszlovákiából áttelepítettek, valamint a hazatérő hadifoglyok, az újonnan jelentkezett nők munkába állítása is csak fokozatosan történhetett és ezek a tömegek is növelték átmenetileg a munkakeresők számát. A kormányzat úgy próbált a munkanélküliség problémáján segíteni, hogy olyan munkákat kezdeményezett, amelyeknél a kiadásoknak legnagyobb százalékát munkabérre fordították. A kapitalizmus átkos örökségét, a munkanélküliséget azonban csak a hároméves terv végére sikerült teljesen felszámolni. A gazdasági nehézségek, a reakció, a jobboldali szocáldemokraták aknamunkája és szabotálása következtében a munkásosztály életszínvonala nem nőtt, sőt csökkent. November 15-én a létfenntartási eszközök árai a stabilizáció óta az eddigi legmagasabbra emelkedtek. Ha 1946 augusztusban 100-nak vesszük, az index most 148 volt. Ezzel kapcsolatban a munkásság reálbére csökkent. 67 A magyar munkásosztály egységéért. A Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusának jegyzőkönyve. 153—54. 1. 58 A munkapiac a hároméves tervben. Közg. 1948. febr. 15. 69 Uo.
