Századok – 1953

Tanulmányok - Mérey Klára: Agrászocialista mozgalmak Déldunántúlon 1905-ben 565

AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALMAK DÉLDUNÁNTŰLOKT 1005-BEJÍ 573 A megye közigazgatási bizottságát is megdöbbentette a sztrájk. Június 13-án összeülnek. A szokásos évnegyedes alispáni jelentés kitér a sztrájk ismertetésére és utána Pallavicini Ede őrgróf — kinek Mosdóson volt nagyobb birtoka — azt ajánlja, hogy a falusi kocsmákat, mint »az agitátorok kedvelt helyét« ellenőriztessék. Somssich Andor egyenesen a parasztok szabad gyülekezési jogát kárhoztatja, amely alkalmat ad az agitátoroknak atra, hogy — amint mondja : — »a tudatlan népet szuggesztív erővel hajtsák«. A kedvelt agitátor-teóriát azonban Kulin Sándoi, az ügyész, valószínűtlennek tartja. Elmondja, hogy a sztrájkólókkal való beszélgetése arra a meggyőződésre juttatta, hogy a mozgalom eszméje már március óta a munkások között lappangott és nem most készítették ezt elő »a vándor agitátorok«. Több kihallgatott munkás beismerte, hogy már az aratási szerződés aláírásakor tudták, hogy nem fogják azt betartani, de ha nem szerződnek, akkor a földbirtokos idegenből hozatott volna munkásokat. Az ügyész beszámol arról is, hogy a lengyeltótii járásban a mezőgazdasági munkások »teljesen szervezve vannak«. »Egy asztalossegéd élt közöttük közel egy fél esztendőn át, ez terjesztette közöttük a szocializmus eszméjét. Ez a legény munkás, szorgalmas ember volt, éppenséggel nem adott semmiféle okot hatósági közbelépésre.« Ez az asztalossegéd volt a még e hó elején letartóztatott, eltoloncolt Nagy Sándor.18 A szocialista szervezkedésnek és az uralkodó osztály ettől való félelmének korábbi nyomai is vannak. Öreglak közelében, Somogy váron a cselédek közt a »munkásszocializmus« már 1904-ben terjedőben volt, a főszolgabíró éppen ezzel érvelve kívánta az ottani cselédek feltétlen megjutalmazását, mert így akarta a szocializmus terjedésének »elejét venni«.1

9 A lengyeltótii járás másik pontjáról, Hácsról pedig a telepesek gyakran megfordultak — munkát keresve — a fővárosban, itt ismerkedtek meg a szociáldemokráciával ; Brázóvay tavasz elején szociáldemokrata előadó Hácson tartózkodásáról is tud, aki népgyűlésen beszélt. De ugyanez világlik ki Svastits 1906 jan. 19-én a főispánhoz küldött jelentéséből is.2

0 Az itt kitört mozgalom mögött azonban nem kereshetünk szervezett, valamely párt által vezetett és irányított megmozdulást ; ez ú. n. »agrárszocialista« mozgalom volt, — »ennek a mozgalomnak 'szocialista' ideológiájából sohasem született volna szocializmus« — írja Nagy Imre, de »ezek a szocialista frázisokba burkolt demokratikus jelszavak a feudalizmus ellen vívott harcban a legprogresszívebb, a legmesszebbmenő forradalmi jelszavak voltak«.2

1 Ezektől a forradalmi jelszavaktól döbbent meg az uralkodó osztály és ezeket illette a »munkásszocializmus« kifejezéssel. Június 17-én ismét fellángol a bérharc. A nagyatádi járásban, Gige községben Somssich Andor földbirtokos cselédei tagadták meg a szolgálat teljesítését »egyértelműleg«, — ahogy a főszolgabíró jelenti. Nyomozás szerint Kertész József uradalmi kocsis »ingerelte fel őket«, a »megtorló intézkedést« azonnal megtette a főszolgabíró, mire »a nyugalom helyreállott«. »A puhatolás 18

Somogyvármogye, 1905 jún. 15. 19

Kaposvári Áll. Lvt. Főispáni iratok. Főszolgabírói jelentés. 902/1904. 20

Brázóvay: Dunántúli arató- és cselédsztrájk. 6. 1. : Lengyeltótii j. főszb. jelentése. MMI. Arch. A. XV. 3/1905. 2. »Népgyűlést ápril hóban az építőmunkások tartottak, május végén pedig Hácson a mezőgazdasági munkások gyűléseztek, ez utóbbiak bejelentés nélkül«. 21

Nagy Imre : Munkásmozgalom és »agrárszocializmus« a XIX. sz. végén Magyarországon. Bpest, 1950. 37—38. 1. 6 Századok