Századok – 1953

Tanulmányok - Mérey Klára: Agrászocialista mozgalmak Déldunántúlon 1905-ben 565

574 KÜRST KLÁRA eredménye szerint vidéki izgatók a községben nem jártak, hanem a cselédeket a szomszéd Kadarkút és Hencse községekben kiütött cselédzavargások ösztönözték hasonló kísérletezésre«, — hangzik a főispánhoz küldött jelentés.2

2 18-án az igali járásban Löwensohn bérlő Somodor pusztáján tört ki aratósztrájk. A Somogyi Hírlap szerint az aratók követelései közt 6 órai munkaidő és 3 korona napszám, tizedes aratórész és a robot eltörlése is szerepel, melyeket az újság szerint »teljesíteni lehetetlenség«. A hatóság persze azonnal közbelépett, a mozgalmat elfojtották. De a parázs izzott, hiába rakták tele katonasággal a falvakat. Június 19-én a kaposvári járásban ütött ki sztrájk. Nagyberkiben, Újfalu pusztán — Vigyázó Sándor birtokán — gazdasági munkás- és cselédsztrájk folyik, Hencsen, Felsőtapazdon, Visnyén és Jután gazdasági cselédek sztrájkolnak, Kaposújlakon, Taszáron, Tokaj és Kaposfő pusztán, Gálosfán pedig aratómunkások. Ez azonban nem tartott sokáig. A főszolgabírói jelentés már 27-én ezek megszűntéről beszél. Jután cselédeket, Tokaj pusztán az aratómunkásokat büntetett meg a főszolgabíró, Nagyberkiben pedig az aratómunkások vezetőit záratta el és az- idegen kisegítő munkások védelmére katonaságot rendelt ki. így sikerült »rendet« teremteni.2

3 Ekkor már máshol is lángragyúlt az elégedetlenség. Június 19-én Nagykónyi községből (Tolna m.) indult ki újabb sztrájkhullám. Amint a tamásii járás főszolgabírója jelenti az alispánnak : »ahol a somogyvármegyei sztrájk eseményekkel kapcsolatban a legnagyobb titokzatossággal tárgyalták a teendőket, szervezkedtek, készítgették elő a bérharcot«.2

1 A sztrájk kirobbantó oka az volt, hogy a munkások Alsómegyes pusztán a szerződésben kikötött földjük helyett kevesebbet kaptak, mire kijelentették, hogy mivel a bérlő meg akarta őket csalni, nem hajlandók szerződéses kötelezettségeiket teljesíteni. Alkudozás után újból felvették a munkát, de — Brázovay közlése szerint — a bérlő egyik gazdatisztje vagy családtagja durván összeszidta őket, mire letették a munkaeszközt és hazafelé menet másokat is a munka abbahagyására beszéltek rá.2

5 A koppányszántói jegyző július 22-én kelt jelentése szerint a Muth pusztai terhes szerződés volt a sztrájk oka. A szerződés szerint ugyanis 800 H]öles kukoricaföldért 6000 Dől takarmánynemű teljes elmunkálását kellett elvégezni ingyen!2

6 Alsómegyesről villámgyorsan terjedt a mozgalom Muth, Eledény, Ságh és Bencze pusztákra annyira, hogy ezeken a helyeken a munka teljesen szünetelt, sőt a sztrájk a cselédségre is kiterjedt. Június 23-án fut be az első vészjel: Löwensohn bérlő jegyzőkönyvileg kér karhatalmat, mert a megyespusztai munkások a dolgozó aratókat »kizavarják« a munkából. Ságh és Muth puszta bérlői is csatlakoznak ehhez a kéréshez.27 25-én a tamásii járás főszolgabírája ijedten írja a csendőrszárnyparancsnokságnak Pécsre: »Megismételten jelen szám alatt tegnap küldött megkeresésemet, a kivezényelt legénység elégtelen, hivatásának meg nem felelhet, midőn a munkából kiállott aratók járásom területén háromszázas csapatokban baran-22

Kaposvári Áll. Lvt. Főispáni bizalmas. 3621/1905. 23

Kaposvári Áll. Lvt. 12/1905. főisp. biz. 24

Szekszárdi Áll. Lvt. A tamásii járási főszolgabíróság iratai, 2866/1905. 25

Brázovay, i. m. 7. 1. 26

Szekszárdi Áll. Lvt. 811/1905. 27

Szekszárdi Áll. Lvt. Tamásii főszolgabírói. 2496/1905.