Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
90 BERKOVITS ILONA már pápa és ellenpápa hatalomért való marakodása idején íródott : s került bele az egyházirodalomba is.23 IV A Képes Krónika megőrizte az utókor számára a magyar mondák költői világát. Egyben bizonyságul szolgál arra nézve, hogy a feudális társadalmunk udvari történetírói az egyház és a feudális uralkodók érdekeinek megfelelően meghamisították a magyar történelmet. így a XIV. században Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok is munkáját, a Képes Krónika szövegét a középkori egyházi tanok szellemében állította össze, az egyház és a feudális érdekek szolgálatában. Noha hangoztatja élőbeszédében, hogy azt különféle régi krónikákból, »azok igazságait leírva s hamisságait teljességgel megczáfolva« állította össze, de már e sorok után is bizonyságot ad arra nézve, hogy igazságérzetét az egyház érdekei irányítják. Bibliai idézettel példázza, hogy isten által »és nem saját erejökkel uralkodnak a királyok, és fognak uralkodni a magyarok királyai«. Tekintve, hogy isten földi helytartója a pápa, már nem is kellett részletezőbb skolasztikus magyarázat ahhoz, hogy a magyar királyoknak a pápa által kell uralkodniok. A történelmi események leírásánál különben az isteni gondviselés, a mennyei segítség mindig kidomborodik. A győzelmeket ezek irányítják. A kudarcok, vereségek pedig a bűnök és a fennhéjázás következményei. A Képes Krónika festője Kálti Márknak az egyházat híven kiszolgáló szövegével azonban ellentétbe kerül. Ez elsősorban a Képes Krónika címlapján ismerhető fel : amelyet a miniátor uj, s a kor művészetében még korántsem általános művészi felfogásban festett (1. kép). A címlapon kifejezésre jut ez idők vallásosságának már kezdődő formalisztikus jellege is. A Képes Krónika címlapján Kálti Márk élőbeszédében csak munkája keletkezési idejét rögzíti le az 1358-as évszámmal, de uralkodója, I. Lajos nevét egyáltalán nem említi. Viszont a címlap szövegében ott találhatók azok a már idézett sorok, amelyek szerint isten által uralkodnak a magyar királyok. Mármost a miniátor a címlap felső részén hangsúlyozottan I. Lajost festi meg, hatalma teljében, egyházi, főpapi környezet nélkül. Nagyobb méreteivel kiemelve, középen helyezi el trónusán, jogarral, országalmával a kezében. Tőle jobbra páncélos magyar lovagokat fest, balra j?t, különböző keleti viseletbe öltözött férfiút, kezükben íjjat, tegezt-vagy görbe keleti szablyát tartva. Szemben a teljes fegyverzetű, lovagi öltözékű páncélos magyar főurakkal, ezek arca egymástól eltérő, egyéni jellegű : portrészerű hűséggel hangsúlyozottan más-más nemzeti jelleg kifejezése. Bennük mindenkor a király udvari főméltóságait vélték felismerni ; de inkább gondolható az, hogy itt a miniátor Magyarország és az uralkodó hűbéreseit festette meg, a király hatalmának bemutatására. Talán ezért is törekedett annyira az arcok festésénél a különböző népek vezetőinek ábrázolására. I. Lajos személyének ilyenforma kiemelésével szemben isten megfestésére csak a címlap egy parányi iniciáléjában szorítkozik. A »Per me reges regnant ait dominus deus« szövegkezdő kisebb P betűjében festi meg Krisztus kis félalakját. Ezentúl isten, vagy akár Mária ábrázolása sehol a kódexben nem 23 Baluzius : Vitae paparum Auenionensium I. 82. lapon hasonlóan közli a sikkasztás tényét, bővítve azzal a megjegyzéssel, hogy ez a keresztény népek között nagy skandalumot okozott. E szöveg latin idézetét lásd Szentpétery i. m. 487. 1. 3. jegyzet.
