Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
A MAGYAR FEUDÁLIS TÁRSADALOM TllKRÖZÖDÉSE A KÉPES ]KRÓNIKÁB Ад 91 található. Ha a Képes Krónika festője az egyház diktálta hivatalos művészet szellemében és Kálti Márk szövegéhez híven kívánt volna eljárni, akkor a XIV. században még fokozottan úgy kellett volna beállítani uralkodóját, amint például egy évszázaddal később Mátyás királyt festették meg a római Missaléban. E ferences misekönyvet Bécsben, 1469-ben Georgius Kathedralis készítette.24 A Mátyás királyt ábrázoló miniaturán az uralkodó teljes királyi díszben alázatosan térdel a középen álló, feltámadó Krisztus alakja előtt. Corvin Mátyás, bár nagyszabású könyvtár fejlesztésére törekedett sezidőben vetődhetett fel a budai könyvmásoló és könyvfestő műhqly létesítésének terve is, a kódexet mégis tovább ajándékozta Magyarországi Tamás szerzetesnek, amint ez a kódex bejegyzéséből kitűnik. Nem kell erősebb fantázia annak feltételezéséhez, hogy éppen a humanista művészetet kedvelő Mátyás király ízlésének korántsem felelt meg ez a művészi stílusában maradi, a középkori egyházi tanok szellemében készült, azt kifejezni akaró munka. Mátyás király ilyen ábrázolása is amellett bizonyít, hogy a Képes Krónika festője már száz évvel korábban ellentétbe került a hivatalos egyházi fölfogással, és az általa irányított művészettel. Uralkodóját, nagyobb méreteivel, és környezetébe való beillesztésével kifejezetten az egyháztól már független, hatalmas feudális királynak festi : e cselekedetével éles ellentétbe kerülve Kálti Márk előbeszédével. Mindez a világi festőnek már az egyházzal ellentétes állásfoglalását mutatja. 4 ф A továbbiak során vallásos képeket, szentek ábrázolása, I. István és I. László magyar királyokon kívül alig egy-két esetben festett. így 1. István születésénél a Hartvick legenda téves értelmezése folytán megjelenő István protomártír, Nagy Lajos születésekor festett családi védőszent, az Anjou toulousei Lajos és a címlap kis iniciáléjában a király leánya, Katalin születésére utaló Katalin szent festésén túl (hol kicsiny méretekben látható a király és királyné térdeplő alakja}, sem szentek, sem más, kifejezetten vallásos téma a kódex 139 miniaturája és iniciáléja között nem szerepel. Csupán néhány izben fest a csata menetét irányító, isteni segítséget jelképező angyalt ; amint I. Géza és I. László királyt is, a legendák és mondák alapján angyalok koronázzák meg. A művész nem festi meg, bár a szöveg részletesen leírja, Gellért püspök megöletését vagy szembenállását Aba Sámuellel. I. István és I. László királyt elsősorban a magyar történelem eseményei között örökíti meg, harcos, vitéz királyokként, fejük köré festett glóriával utalva szent voltukra. Imre hercegnek csak a sírbatételét festi, de ezen a miniaturán a hangsúly inkább az ezt követő eseményen, Vazul megvakításán van. Főpapokat gyakran fest, de mindenkor az őket megillető helyen, a koronázások konvencionálisabb festésénél, olykor az egyházra korántsem hízelgő módon. így Péter király elfogatását és megvakítását a krónikás kifejezetten úgy írja meg, hogy a menekülő Péter királyt »Endre berezeg követe . . . békesség és az őt megillető tisztesség szine alatt« visszahívta, majd azután »az említett követ el akará fogatni s kötözve Endre herczeghez vinni. Péter azonban ezt előre megtudván . . . három nap vitézül harczolva védi vala magát. Végre az íjászok katonáit mind leölék, maga pedig elevenen fogságba juta, s megvakítva Fejérvárra viteték ; ott a 24 A kódex miniaturájának képét lásd : Tietze, H. : Die illuminierten Handschriften der Rossiana in Wien-Lainz. (Beschreibendes Verzeichnis der illuminierten Handschriften in Österreich.) Lipcse, 1911. 18 1. 31 sz. — Hevesy, André : La bibliothèque du roi Matthias Corvin. Paris, 1923. 76 1. XI. tábla. — Mátyás király emlékkönyv, szerk. Lukinich I. Bpest é. п. I. köt. 447 1.
