Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
34 BEllKOVITS ILOXA követte el elsőízben, ki 1П. Béla jegyzője volt. E magyarázatoknak egyetlen pontja fogadható el, hogy minden valószínűség szerint a hamisítás Anonymus korában történhetett. Ugyanis III. Béla uralkodása alatt, 1192-ben történt I. László szenttéavatása. Miként I. István szenttéavatásakor, úgy most is az egyháznak volt elsődleges érdeke a Vazul származás megtagadása. A pogány Vazul szemben állt az első magyar királyi szenttel, I. Istvánnal. Ha a megvakítás tényét I. István feleségére hárították is, I. László méltatlanul megvakított nagyapját , Vazult viszont egy, a népmondák kedvelt királya, a »kiátkozott magyarok«, Aba Sámuel és hívei bosszulták meg. Ezért került udvari történetírásunkba nyilván már I. László szenttéavatása idejében hercegeknek és a Béla ágnak nem Vazultól, hanem Szár Lászlótól való leszármaztatása, ki bár ugyancsak pogány volt, de nevének említése nem kavarta fel az egyház érdekeit sértő, kifejezett egyházellenes tényeket : amelyek ennek ellenére természetesen tovább éltek a nép tudatában és fölszívódtak a hagyományba. A Képes Krónika miniátora korántsem támogatja a krónikás történelemhamisításait alátámasztó illusztrációk festésével. A művész állásfoglalása más. A legtöbb esetben elhallgatja és nem fest történelemhamisító, avagy reakciós felfogású képeket : ha mégis illusztrálja a szöveget, képeivel mást fejez ki, mint a krónikás. A pogány lázadásoknak részletes és becsmérlő szövegű leírásaival ellentétben a miniaturista kifejezetten kerüli a pogány lázadások megfestését. Továbbá az I. Istvánnal szembenálló »pogány« vezéreket, Koppányt, Gyulát és katonáikat mindenkor a királlyal és seregével egyenrangú, harcos vitézekként szerepelteti, azonos páncélos lovasokként. Fontosnak tartja megfesteni, és tárgyilagosan ábrázolja Koppány felnégyeltetését. Koppány lefejezésekor I. István királyi ornátusban, hermelinbéléses köpenyben, glóriával övezett koronás karimás sisakban lován ülve ad utasítást Koppány felnégyeitetésére. István öltözékével is érzékeltetni kívánta, hogy Koppánnyal szemben István lett a győztes magyar király, tekintve, hogy a csatajelenetekben mindenkor páncélba öltözött harcos királyként ábrázolta (19b lapon). Az öltözékekkel való jellemzés a miniaturista jellegzetes sajátossága : amint a címerek, zászlók festésével is nem egyszer jellemezni és magyarázni kívánta az eseményeket. és a Vazul származás elismerése hitelesítette volna azt a rágalmat, hogy András, Béla ós Levente hereegek törvénytelen származásúak. Továbbá e rágalom terjesztése csak egy »fattyú trónkövetelőnek« volt az érdeke, aki nem más, mint Kálmán fia, Borisz. Borisz trónkövetelő harca II. Géza uralmát fenyegette ; Váczy szerint ezért a Szár-származást legkorábban II. Géza névtelen krónikása írta, és a későbbi krónikások, így Anonymus is, az ő művéből vették át a Szár származás hangoztatását. — Váczy elsősorban ott téved, hogy nem Borisznak volt érdeke Géza törvénytelen származtatásának hangoztatása, hanem ellenkezőleg ; a hatalmát veszélyeztetve érző II. Vak Béla és II. Géza királyoknak kellett rábizonyítani Boriszra, hogy nem Kálmán fia. Borisz nem törvénytelen házasság folytán vált »fattyúvá«, hanem miként a Képes Krónikában a krónikás is, II. Vak Béla és П. Géza érdekeinek megfelelően írja, Kálmán király feleségét »visszaküldé« apja országába, »ki is házasságtörésből szült Borics nevű fiút« (66). Vak Béla is itt azt a kérdést teszi fel a lázongó főnemeseknek, hogy »Borics fattyú vagy Kálmán király fia ?« (69). Érdekes az is, hogy amíg a Képes Krónikában a krónikás mindenkor gyűlöletes hangon ír Kálmán királyról, ezen a ponton mellette áll. Váczy érvelése különben már önmagában hordja a cáfolatot. Hiszen Borisz, mint Kálmán király fia, ugyancsak a Béla-ágból származott s Vazul ükunokája volt. így a Vazul pogány házasságából való törvénytelen származás rágalma ugyanúgy érintette volna Boriszt is, mint akár II. Géza királyt, akinek apja, II. Vak Béla volt Vazul ükunokája.
