Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
A MAGYAR FEUDÁLIS TÁRSADALOM TÜKRÖZŐDÉSE A KÉPES KRÓNIKÁBAN 83 tényi államban a kizsákmányolásnak első új jelentkezési formái, ellenállást váltottak ki a magyarságban ; ezért ragaszkodtak a régi nemzetségi formákhoz, miután ebben ellenállási eszközt láttak a kizsákmányolással szemben. A vérengzések és az ezeket követő súlyos terhek Koppány alakját elhomályosítani nem hagyták. Csak növelték Koppány tiszteletét, és fokozták ezt a hagyományban és a mondákban. E mellett bizonyítanak a Képes Krónika következő mondatai, amelyek jóval Koppány legyőzetésének leírása előtt, a Hont—Pázmán nemzetségről szólva kerültek a szövegbe. Itt a krónikás az idegenből jött lovagokkal kapcsolatban írja, hogy ezek »tanácsából és segélyével állíttatott király a magyarok fölébe, és taszíttatott gyalázatos szolgaságra sok nemes magyar, ki Kopány vezérhez ragaszkodott és a keresztséget és keresztény hitet megvetette«.^) De nemcsak Koppány tisztelete őrződött meg a hagyományokban : sokkal súlyosabb következményekkel járhatott Vazul megvakítása. Ennek tragikus, véres árnyéka rávetült I. István uralkodására, századokon át elhomályosítva az országalapító király érdemes cselekedeteit. Vazul megvakítása és megsüketítése az elkövetkező időkben korántsem lehetett »keresztényi szent kn'ály«-hoz méltó cselekedet, és I. Istvánt nyilvánvalóan szenttéavatásakor mentesíteni kellett a megbélyegző cselekedet súlya alól. Már a XI. század végén I. István szenttéavatása idején, I. László udvarában születik meg a tények meghamisítása ; István tehetetlen öreg uralkodóként való beállítása, és a Vazul merényletnek Gizella királynéra való áthárítása. Ezért lesz az István által jelölt örökös, az idegenből jött Péter király német ; s a király unokaöccséből átváltozik a királyné öccsévé, amint ez a Képes Krónikában is olvasható. Azon állítás, hogy I. László udvari történetírója azért lett Vazul párti, mert a pogány Vazul László király nagyapja volt, és ezért tulajdonította Gizellának a megvakítás cselekedetét,18 elleplezi a való tényeket. Hiszen I. László származása körül is később az egyház érdekeinek megfelelő hamisítások történtek. László apja,I. Béla király és testvérei, I. András király és Levente herceg származására vonatkozóan a Képes Krónika azt írja, hogy : »Némelyek azt beszéhik, hogy ez a három testvér Vazul herceg fia volt s egy Táton nemzetségbeli leánytól és nem törvényes házasságból született s ezen egybeköttetésért nyerték volna a Tátoniaktól a nemességet. Világosan nem igaz, és nagyon rosszul beszéllik, mert a nélkül is nemesek, minthogy azok Szár László fiai, aki, amint mondják, Ruthéniából vett nőt, kitől az a három testvér származik«.(49) Előbb már a Képes Krónika szövegében maga I.István szólít ja fel menekülésre »unokaöccse Szár László fiait, Andrást, Bélát és Leventét«.(41) Anonymus és Kézai Simon, ha ilyen cáfolatot nem is írtak, de ugyancsak Szár fiaiként említik a hercegeket.19 Viszont a Gellért legenda, a német Altaichi évkönyvek és a zágrábi és váradi krónikák a Vazul származást említik. Ezért a Szár származás hangoztatásának okát és a Vazul származás hivatalos cáfolatának létrejöttét azzal magyarázták, hogy a dicső és előkelő ősökkel rendelkező bizánci, francia, angol, spanyol, olasz és 'más udvarokkal rokoni kapcsolatba került Béla ági uralkodóink megtagadják a pogány ősanyát és felcserélik Szár László feleségével, aki uralkodó családból származott.2 0 Továbbá a hamisítást Anonymus 18 Hóman — Szekfü i. m. I. köt. 235 1. 19 V. ö. Szentpétery, Scriptores i. m. 55. és 173 1. 20 Hóman, Gesta i. m. 91 1. — Váczy Péter: A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Levéltári Közlemények 18—19 évf. 1940—1941 évf. 333 — 337 lapon, a hómani elméletet tovább fejlesztve, a Vazul származást még azzal is magyarázza, hogy Vazulnak pogány feleségével kötött házassága egyházi szempontból érvénytelen volt ; 7*
