Századok – 1953
Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72
A MAGYAR FEUDÁLIS TÁRSADALOM TllKRÖZÖDÉSE A KÉPES ]KRÓNIKÁB Ад 77 igyekszik is eleget tenni. Köti a krónika szövege is, amihez ugyancsak alkalmazkodnia kellett. Mindenképpen pontosan eleget akar tenni a rábízott feladatnak. Mindezek ellenére nem egyszer oly egyéni felfogás domborodik ki művészetében, amivel nem egyszer túlhalad a szöveg mondanivalóján és az egyház hivatalos ideológiáján. A miniátor a Képes krónikát már I. Lajos uralkodásának utolsó szakaszában festette. És ez időben a király tudvalevően folytonos ellentétekben s vitában állott a pápával a püspökségek adományozása, még inkább a pápai tized ügyében. így a világi miniátor kifejezőmódja egyezett és megfelelt I. Lajtos állásfoglalásának. Ez időben a feudális társadalom uralkodó művészete egyházművészet : a templomok freskóin és szobrain keresztül a túlvilági élet gyönyörűségeinek hangoztatásával kívánta az egyház a kizsákmányolt tömegek nehéz sorsának »türelmes viselését« propagálni. A középkor művészei, amikor a templomok vagy a feudális főurak palotáit díszítik freskókkal, a megadott témákon keresztül csak rejtve, néhol, burkolt foimában fejezhették ki társadalmuk osztálykülönbségeit. A Képes Krónika is király számára készült : de a téma, a világi szöveg kapcsán, a miniaturista módot és kifejezési formát talált a lehetőségek keretén belül, állásfoglalása érzékeltetésére. Mindenkor a valóság, a való élet pontos és őszinte visszaadására törekedett. 43 nagyméretű miniaturában és 96 iniciá'éképben vetíti elénk a magyar, mult gazdag és tragikus eseményeit . A magyarok hősiessége, a vitézi tettek, mozgalmas harcok, győzedelmes ütközetek és vereségek, ármányok és cselszövések, kegyetlen megvakítások, vérengzések, királygyilkosságok, uralkodók elleni merényletek, koronázások és temetések festése, az udvari életet bemutató képekkel váltakoznak a kódexben. A festőnek tehát a kapott feladat folytán, a hivatalos egyházművészet kötött témáival szemben, világi tárgyú eseményeket ; nen, a túlvilági, hanem a földi életet, a feudális uralkodóréteg életét, egy . feudális uralkodócsalád érdekeinek megfelelően kellett megfestenie. A művész határozottan közömbös is, nem tanúsít különösebb érdeklődést az egyház és a túlvüág ábrázolása iránt : és a témák kiválasztásában, azok értékelésében megtalálja a formát, hogy miniaturáin olykor elemi erővel törjön fel társadalma valóságos eszmei tartalma és képe. Olyan ábrázolások, mint például a koronázások, pápai követek érkezése, egyes nemzetségek ősei, vagy templom felajánlások nem igen érdeklik : közömbösebben, konvencionálisan festi meg ezeket. A művésznek a Képes Krónikán kívül ismeretes még egy munkája : I. Lajos egy másik könyvének, az Oxfordban őrzött Aristoteles Secretum secretorum kódexnek díszítése.11 Itt a kódex címlapját, a király iniciáléba helyezett kis félalakjával — nagyobb érdeklődés híjján — ugyancsak konvencionálisan festette meg. De a művészt érdeklő események ábrázolásakor világosan kifejezésre jut állásfoglalása. Ott, ahol kedvére való témákat fest, nem hazudik, nem követi a szöveg esetleges hamisításait: az igazság, a valóság kifejezésére törekszik. A kiiályok dicső tettei szinte eltörpülnek a kegyetlenkedések, megvakítások, a feudális uralkodóosztály egyéni érdekeit szolgáló cselszövések, árulások mellett. Túlzás nélkül állítható, hogy a feudális társadalomnak ily gazdag, sokoldalú képekben való tükröződése talán sehol másutt nem található e korban. 11 Hogy az oxfordi kódexet a Képes Krónika miniátora festette, Hoffmann Edith állapította meg i. m. 21 — 22 1.
