Századok – 1953

Tanulmányok - Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában 72

76 BERKOVITS ILONA kapja. Hertul mester később, 1348-ban I. Lajos udvari festője. A közbeeső időkben azonban jövedelme korántsem lehetett kielégítő. Bizonyítja ezt, hogy a Károly Róberttől kapott birtokot »szükségtől kényszerítve« elzálogosította, majd eladta. A birtokot Hertul mester fia, Miklós festő vásárolja vissza »saját pénzén« 1356-ban. Meggyesi Miklós I. Lajos kedvelt udvari művésze, címerfestője, aki egy oklevél tanúsága szerint a festőművészet terén is nagy érdemeket szerzett és »sok és különféle nemű kedves és tetszetős művet« készített a királynak, aki ezekben »méltán gyönyörködhetett és fog is gyönyörködni«. A király Miklós festőt szolgálataiért »kegyein« megjutalmazta Meggyes birtok határában, a Fertő-tavon szedett királyi vám adományozásával.8 Meggyesi Miklós különben I. Lajos egy oklevelének szavai szerint »már gyermekkorában á király szolgálatába szegődött és abban híven kitartott«. Hertul mestert az oklevelek »magister«-ként említik. Hertul mesternek, az udvari festőnek a fia, mint gyermek, vájjon milyen minőségben szolgálhatta az akkor még ugyancsak gyermek I. Lajost? Akkori társadalmunkban a királyi udvarokban a főnemesek gyermekei nevelkedtek, apródokként , fegyverhordozókként. Hertul mesternek, az udvari festőnek a fia nyilván a ranglétra alacsonyabb fokán, szolgálattevő apródként személyes szolgálatot teljesíthetett a gyermek királyfi mellett. Bizonyosra vehető, hogy élete és társadalmi helyzete nem volt zökkenőmentes : apja, szükségtől kényszerítve, eladja birtokát. Ő maga, mint gyermek, az udvarban nevelkedett, innen eredhet műveltsége, a latin nyelv tudása, a régi magyar történelem ismerete. Itt ismerkedett meg az udvari élettel, az intrikákkal, cselszövésekkel. A gyermek Lajos környezetében tanulhatott, majd később az. udvari festőműhelyben. Mint címerfestp a kancellárián is dolgozott. Valószínűleg járt külföldön, Olaszországban, ha máskor nem, úgy az első nápolyi hadjáratok idején. Művészetében ugyanis az olasz művészet, nemcsak közvetett, de közvetlen benyomásai is felismerhetők.9 A Képes Krónika festője királyi kedvelt lesz, gazdagodik, birtokot vásárol ; a jövedelmező királyi vám adományozásával már pénzjövedelmeket kap, majd később minden bizonnyal nemességet is. Fiát ugyanis — akinek érdemeiről mit sem tudunk — 1383-ban egy oklevél »nobilis vir« gyanánt említi.10

így mindenképpen köti az uralkodója iránti kötelező tisztelet : ennek 8 Egy 1326-ban kelt oklevél említi, hogy Károly Róbert Meggyes birtokot adományozta Hertul mesternek. (Az oklevelet közli Házi Jenő: Sopron szab. kir. város története, I. köt. 47 1.) I. Lajos király 1348-ban említi udvari festőjeként Hertult. (Oklevél közlése u. o. 90 — 91 1.) I. Lajos, Miklós festő.érdemeit kiemelve, 1352-ben megjutalmazza a Fertő-tói vámmal. (Nagy Imre: Sopron vármegye története, Oklevéltár I. köt. 237 1.) A király 1356-ban ismételten méltatja Miklós mester érdemeit a festőművészet terén. (Házi i. m. I. köt. 107 —109 1.) Meggyes birtok jelentősége mellett bizonyít az a körülmény, högy mikor Miklós festő fia, 1385-ben, örökös nélkül meghal. Mária királyné a megszakadás címén visszaszálló birtokot Sopron város polgárainak adományozta ; az özvegynek, Dorottya asszonynak 50 márkát fizetve hitbér fejében. (Csánhi Dezső : Magyarország történelmi földrajza, III. kt. 620 1.) Az oklevélidézeteket és részletesebb összefoglalásukat lásd : Jakuhovich E. : Nagy Lajos király oxfordi kódexe i. m. 391 — 392 1.) 9 Az olasz miniaturainűvészethez való viszonyát lásd : Berkovits : La miniatura i. m. 27-33 1. 10

»nobilis vir Nicolaus filius Nicolai filii Hertlini condam domini Karoli regis Hungarie felinis memorie pietoris de Medyes«.Az oklevelet közli Házi J. : i. m. I. köt. 200-202 1.