Századok – 1953
Tanulmányok - Tarlé; J. V.–Pankratova; A. M.–Tretyakov; P. N.: A Magyar Történész Kongresszus 52 - I. Tóth Zoltán: Bălcescu Miklós 52
BÄLCESCU MIKLÖS 69 cenben így szólt Bälcescu a magyarokhoz : »A felsőbbség és a demokrácia nem elegyíthetők egymással : én azt hiszem, éppen abba(a sírba fogtok beleesni, mélyet a nemzetiségek számára ástok.«7 6 Az emigráció idején a magyarokkal folytatott konföderációs tárgyalások során (1851 február) Bälcescu látnoki erővel mutat rá arra, ami később, 1867 után következett be. »Ha a magyarok továbbra is kitartanak elveik mellett, helyzetüket'csak úgy védhetik meg, ha lemondanak a szabadságról és diktatúrát gyakorolnak a nemzetiségek felett. ... a magyarok mint a román és szláv népegyéniséget uraló és elnyelő politikai test, okvetlenül új összeütközéseket idéznek elő a népek közt és állandósítják a polgárháborút.«77 Mire vezetne ez? »Arra, hogy a magyar nemzet, saját javának vélt érdekében, elpusztítaná önmagában a szabadság minden csíráját és diktatúra jármába hajtaná önön fejét, hogy erőszakkal fojtsa el a nemzetiségek ellenkezését, mert másként a legcsekélyebb mértékben liberális uralom mellett is az általános választás legszűkebb gyakorlata által, a szláv és román többség egyhamar megdöntené a törvényes, vagyis a magyar államot . A magyar állam történelmi és politikai egységének fenntartása egyértelmű a magyar faj öngyilkosságával. Mi románok, kiknek sorsa szorosan öszefonódik a magyarokéval, ezt semmiképpen sem akarjuk.«7 8 »A szabadság — állapítja meg Bälcescu — nem maradandó és nem alapozható meg zsarnokság, hanem csak szabadság által.«79 Mélységes előrelátással világította meg Bälcescu a magyar-román viszonyt még annyi időn keresztül megmérgező erdélyi kérdésről : »nem jogos, nem hasznos és nem is lehetséges megtisztítani Erdély országát az idegen [nem román] népességtől, mely majd harmadrésze az egész lakosságnak ; ... a hosszas birtoklás pozitív és tagádhatatlan jogokat ad, hogy egy akármilyen kicsiny nemzetiséget is tiszteletben kell tartani, mert szent annak a joga élni az általa elfoglalt [lakott] földön ... a természet útja felette 4Д minden történelmi jognak, minthogy a föld az embereké és nem az emberek a földé. Az Erdélyben megoldandó kérdés a múltban és ma nem abban áll, hogy mit akarnak tenni külön-külön a románok, a magyarok, a szászok és székelyek, hogy csak ők egyedül maradjanak meg ebben az országban és kiűzzék a többi népeket, hanem a közös jog, vagy egyenlőség kinyilatkoztatásában az egyének és nemzetiségek számára, annak keresésében, miként lehetnek összhangban . . . Kétségtelen, hogy az erdélyi románok száma mindenesetre természetes és jogos felsőbbséget biztosít számukra az ország ügyeiben és az Erdélyt bizonyos mértékben román országgá fogja átalakítani.«80 Bälcescu próféciája ma már valóság. Erdély földjén minden nép szabadon és összhangban él természetes jogaival és közös erővel építi valamennyiök javára a szocializmust. Valósággá vált, amit Bälcescu Zamoyski grófnak 1850 júüus 1-én írt : »A mi politikai éh ünk egyszerű : a nemzetiségek tisztelete, elismerése, egyenlősége és összetartása ... mi hisszük, hogy erőinket csak így leszünk képesek egyesíteni és csak így leszünk képesek kölösönös biztosítékokat találni minden belső és külső ellenség eJlen.«81 76 /. Ohica: Amintiri 355. 1. 77 BVI 218. 1. 78 BVI 218 — 9. 1. 79 MV 297. 1. 80 1. m. 297 — 8. 1. 81 BVI 223. 1.
