Századok – 1953
Tanulmányok - Tarlé; J. V.–Pankratova; A. M.–Tretyakov; P. N.: A Magyar Történész Kongresszus 52 - I. Tóth Zoltán: Bălcescu Miklós 52
56 I. TÖTH ZOLTÁN A francia burzsoá állam fejlettebb viszonyai, melyeknek inkább csak előnyös oldalait látják meg, összehasonlítva hazai viszonyaik elmaradottságával, példát nyújtanak a román ifjak számára és harcra lelkesítik a nemzet érdekében. »Egy ilyen dicső múltú nemzet — írja Bälcescu Párisból a Magazin Istoric számára — egy nemzet, melyet a Gondviselés 18 évszázadon át megőrzött, . . . nem lehet arra ítélve, hogy most, a XIX. században vesszen el, a felvilágosodás és a szabadság századában. Ez a hit bátorságot adna, hogy dolgozzunk nemzeti jövőnkért, ez a hit megmentene bennünket.«10 A párisi ifjak a román burzsoá nemzet létrehozását, az összes románlakta területek politikai egyesítését tűzik ki célul. Bälcescu ennek a célnak érdekében egy nagyszabású történeti mű elkészítéséhez fog hozzá. Mihály vajdának, a románlakta területek első, ideiglenes összefogójának történetét írja meg. Ez tölti ki idejének javarészét. így érkezünk el 1848 elejére, amikor Itáliában, Svájcban, Németországban a forradalom előjelei kezdenek megmutatkozni. A román ifjak ezekben az időkben egy lépést tesznek előre, a reformtól a forradalom felé. A februári forradalom aktív szereplői közt őket is ott találjuk. Harcolnak a barrikádokon, s maga Bälcescu az első sorokban hatol be a tömeggel a Tuilériákba és tép le Lajos Fülöp trónusának kárpitjából egy darabot, amit »a köztársaság első napjáról« keltezett levelében elküld barátjának, Alexandri költőnek. »Csodálatos forradalom — kiált fel —, mely megváltoztatja a föld képét.«11 Ebből az átalakulásból nem maradhat ki a román haza sem. Az ifjak azzal az elhatározással sietnek haza, hogy ott forradalmi úton viszik előre népük ügyét- A fiatalok kapcsolatokat építettek ki az ideiglenes francia kormány egyes tagjaival, Ledru-Rollinnal és Lamartine-nal, aki a román diákegyesület díszelnöke volt ; kapcsolatuk volt a lengyel emigrációval is, maga Bälcescu hazautaztában Berlinben találkozott Czartoryski herceggel és megegyeztek a havaselvei forradalom lengyel támogatása felől. II Amikor Bälcescu április 20-a körül Bukarestbe megérkezett, a 48-as román mozgalmak első felvonása már lezajlott. Moldvában a gyenge, szervezetlen és a népre nem támaszkodó polgári mozgalmat Sturdza Mihály fejedelem könnyedén leszerelte. Erdélyben a balázsfalvi gyűlés előtti kornak lázas készülődése folyt. Nemcsak a párisi ifjak tettek lépést a reformtól a forradalom felé, hanem a többi havaselvei polgárosodó elemek is. A polgári forradalom feltételei Havaselvén is adva voltak. A feudalizmus válsága itt is éretté tette a helyzetet a polgári átalakulásra. Ezt kívánták elsősorban az elnyomorodott parasztság nagy tömegei, érdekelve voltak benne az árutermelésben résztvevő középbojárok, a többnyire kisbojári származású értelmiségi elemek, a céhrendszer béklyóiban szorongó iparosok és kereskedők, a kispolgárság és a városi plebejus elemek. A forradalomnak tehát az európai mozgalom nem oka, hanem alkalma volt, amint azt Bälcescu helyesen megállapította.12 A forradalom követelői eleve is két csoportba tömörültek. A mérsékelt elemek Eliade Rädulescu lapszerkesztő körül gyülekeztek, a radikálisokat Bälcescu személye és a Dreptate-Frä^ie köre képviselte. Bälcescu összefogta a két csoportot és 10 Opere I. k. 1. r. 250. 1. 11 Studii 1948. II. 17. 1. 12 Bälcescu Miklós Válogatott írásai. Bpest 1950. 144. 1. (Ezentúl BVI.)
