Századok – 1953

Tanulmányok - Tarlé; J. V.–Pankratova; A. M.–Tretyakov; P. N.: A Magyar Történész Kongresszus 52 - I. Tóth Zoltán: Bălcescu Miklós 52

BÄLCESCU MIKLÓS 53 Kossuth, a másik nagy száműzött megaláztatásban, de töretlen lélekkel érte meg az emberi kor magas határát. Abban is hasonló azonban sorsuk, hogy száműzetésük idején nemzetük uralkodó osztályai hátatfordítottak az ő eszméiknek s minthogy e nagy eszméket nem temethették el, meghamisították igazi arcukat és saját képükre és hasonlatosságukrat igyekeztek azokat átalakítani. Bälcescu nem volt ismeretlen a kapitalista és földesúri Romániában sem, gyakran emlegették és idézték, de nem haladó szerepét domborították ki, hanem a sovinizmus apostolaként mutatták be. El kellett érkeznie annak az idó'nek, amikor a román nép nagy fiának, Bälcescu Miklósnak, végre igazi arcát is megláthatja a nép és újra igazi valójában nyújthat példát a nép iránti odaadó szeretetben és áldozatos küzdeni tudásban, újra építő erejévé válhat a román nép életének. A magyar történettudomány és az egész magyar nép együtt ünnepli a testvéri román történettudománnyal és az egész román néppel Bälcescu Miklóst, aki a két nép baráti összefogásáért és testvéri együttműködéséért a maga korában többet küzdött bárki másnál. Halálának százéves fordulója alkalmából felidézzük Bälcescu nemes alakját és tisztelettel adózunk nagysága előtt mi magyarok is. I Bälcescu Miklós a bukaresti Szent-Száva kollégiumban, az ország legelső, nemzeti hagyományokkal övezett iskolájában végezte középiskolai tanulmányait. Már fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a nemzeti történelem iránt, olyan időben, amikor a kollégiumban a román nép történetét még nem is adták elő. A család kívánságának megfelelően a fiatal Bälcescu katonai pályára lépett. A drinápolyi béke megszabadította a román fejedelemségeket a török kereskedelmi monopóliumától és így. élénkebben bekapcsolódhattak a nemzetközi piacba. A Regulamentul Organic (Szervezeti Szabályzat) néven ismert alkotmány nagy haladást jelentett ugyan az ország kapitalista fejlődése feltételeinek tekintetébén, de ugyanakkor a parasztságot kíméletlenül kiszolgáltatta a földbirtokosoknak. A nagybirtokos osztály, kihasználva a piaci lehetőségeket, fokozott mértékben fogott hozzá a gabonatermeléshez, de hftel és a kellő munkaerő hiányában szokatlanul barbár formák közt nyúlt a robotmunka nagyméretű fokozásához. Az eredeti tőkefelhalmozás folyamata ennélfogva erősen meggyorsult és igen kínos formákat öltött magára. De míg a nagybirtokosok javarésze ilyen körülmények közt is megtalálta a maga számítását, az árutermelő kis- és középbojárság, akárcsak a mi középbirtokos nemességünk, a feudalizmus béklyóinak szorítását fokozottabban érezte és képviselőjévé lett az akkor a haladást jelentő kapitalizmusnak. Ebben a kategóriában helyezkedik el Bälcescu is, aki már 1840-ben résztvett a kapitalista átalakulásban érdekelt rétegek egy csoportjának földalatti szervezkedésében. A cél a hatalom' megdöntése volt, amit a parasztkérdés törvényhozási reformja követett volna egy olyan programra keretében, mely módot adott volna arra, hogy a jobbágyság megváltsa magát. Fel akarták fegyverezni a parasztságot és a haza védelmében érdekeltté tett nép hadserege által fel akarták szabadítani az országot a török szuverenitás és a cári orosz protektorátus alól. A mozgalmat elárulták, szereplői súlyos büntetésben részesültek, köztük Bälcescut három évi börtönre ítélték. Mint Kossuth, Bälcescu is tanulásra használta fel a raboskodást, áttanulmányozta a nemzeti történetre vonatkozó összes rendelkezésre álló forrásokat. Mikor két év múlva az új