Századok – 1953

Tanulmányok - Mráz Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája 512

BETHLEN GÁBOR GAZDASÁGPOLITIKÁJA E tanulmány Bethlen Gábor gazdaságpolitikájának vizsgálatát, tűzte ki célul. De a cím által meghatározott szűkebb területen, a fejedelem gazdaságpolitikai intézkedésein kívül természetesen ki kellett terjednie a fejedelem rendelkezésére álló területeknek — Erdélynek és a hadjáratok során megszerzett 7 magyarországi vármegyének — e korszakban elért gazdasági fejlettségére és a merkantilizmussal kapcsolatos néhány elvi kérdés felvetésére is. Bethlen Gábor történelmünknek azok közé âz alakjai közé tartozik, akiknek tevékenységére a polgári történetírás is sok figyelmet fordított. A forrásközlés terén is elmondhatjuk azt, ami általában nem jellemző a magyar polgári történetírásra, hogy elvégezte e téren a pozitivista kor feladatait ; a fejedelem nagy terjedelmű levelezése, az erdélyi országgyűlések iratai és más korabeli iratok, elbeszélő források is ki vannak adva. Ez elsősorban Szilágyi Sándornak, Bethlen Gábor nagy tisztelőjének az érdeme. A helyzet azonban csak az első pillantásra ilyen kedvező, A feltárt források ugyanis döntően a politikai, diplomáciai anyagot ölelik fel, a Bethlennel foglalkozó irodalom is nagyrészt erre a térre szorítkozik. A XVII. századi Erdély gazdasági viszonyainak vizsgálatánál viszont rendkívüli nehézségekbe ütközünk. Külön-külön széleskörű forráskutatást igényelne az egykorú ipar, az áruforgalom, a nagybirtok gazdálkodásának vizsgálata, a szász városok iparának behatóbb megismerése. Ez a dolgozat nem tekinthette feladatának mindezeknek a problémáknak a megoldását, de e kérdések tisztázása feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy az erdélyi állammal kapcsolatban az abszolutizmus és merkantilizmus kérdését véglegesen el lehessen dönteni. Témámhoz a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében a századforduló gazdaságtörténet iránt érdeklődő történészei, így Tagányi, Szádeczky, Kemény, Divald, stb. adatpublikációi, majd e rövid működés után megszűnt folyóirat mellett a Történelmi Tár egyes évfolyamaiban nagyrészt ugyanezen szerzőknek аг adatközlései jelentettek komoly segítséget. Kerekes Györgynek a század elején, de még 1940 és 1943-ban írt munkái is lényegében e pozitivista irányhoz tartoznak, mint feldolgozások teljesen korszerűtlenek, de használható adatokat tartalmaznak. A Lengyelországgal folytatott borkereskedelemhez Komoróczy és Divéki tanulmányait használtam fel. Mindezek elszórt adatközlések,vagy egy-egy részlettéma feldolgozására terjednek ki. Összefoglalóbb jellegű munkák Szádeczky Iparfejlődése, Jakab Kolozsvár története és Wenczel bányatörténete, azonban ezek a művek elavultak, lényegében egyes források leközlését tartalmazzák összekötő szöveggel. Adataikra természetesen lehet támaszkodni. Külön irodalom foglalkozik Bethlen pénzügyeivel. Ennek az irodalomnaklegkiemelkedőbb művelője Huszár Lajos, de ő egészen szűken, csak numizmatikai szempontból foglalkozik a kérdéssel, és meg sem kísérli, hogy az általános gazdasági életbe beágyazva tárgyalja a problémákat. Mindezek a munkák részlettamdmányok és összképet nem adnak. A Magyar Nemzet Történe-