Századok – 1953

Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493

504 А. Г. KASCSENKO parasztokat, hogy harcot indítsanak az 1861. évi reform forradalmi demokratikus revideálása érdekében. De a forradalmi szociáldemokraták sokkal messzebbre láttak. Látták, hogy olyan radikális intézkedéseket is meg lehet majd valósítani, mint az összes földesúri földek elkobzása és a föld nacionalizálása. Lenin »Az orosz szociáldemokrácia agrárprogrammja« c. cikkének abban a részében, amely a szerkesztőség kívánságára nyomtatásban megjelent az Iszkrábán, ezeket írta : »Más a helyzet a föld nacionalizálásával. Ez a követelés (ha burzsoá, nempedig szocialista értelemben fogjuk fel) valóban 'tovább megy' a lehasított földek visszaadásának követelésénél, s elvben teljesen egyetértünk ezzel a követeléssel. Bizonyos forradalmi helyzetben természetesen készek vagyunk kitűzni ezt a követelést«.15 A bolsevikok ezt a követelést az első orosz forradalom hatalmas fellendülésének időszakában tűzték ki és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban valósították meg. Az országunk és más országok történetéből leszűrt tapasztalatok megmutatták, milyen nagy jelentőségük van a forradalmi reformoknak a szocialista forradalom győzelme szempontjából. A bolsevikok helyes agrárprogrammja, amely a kadétok burzsoa-liberalizmusa, a mensevikek opportunizmusa és az eszerek kalandorpölitikája ellen irányult, a proletariátus köré tömörí+erte a falusi szegénység, valamint a középparasztság nagy tömegeit és elősegítette a szocializmus győzelmét országunkban. Lenin kitartóan harcolt a marxista forradalmi programmért és ennek eredményeképpen egy íij szerkesztőségi programmtervezetet dolgoztak ki, amelyet az »Iszkra« és a »Zarja« szerkesztősége nevében hoztak nyilvánosságra. (»Iszkra«, 21. sz. 1902 június 1.) Ez a tervezet különbözött Plehanov első és második tervezetétől. Azokat az elméleti hibákat , amelyekre Lenin rámutatott, kijavították, a megfogalmazásokat pedig gondosan átszerkesztették. A programm felépítésének »terve megegyezett Lenin tervével, kivéve, hogy a programm a kapitalista társadalom általános jellemzésével kezdődött, és nem az oroszországi kapitalizmus jellemzésével. De a programm elismerte, hogy Oroszországban a kapitalista viszonyok az uralkodók és ebből az következett, hogy a szocialista forradalomért való harcot' 0'oszországban törvényszerű jelenségnek tekintette és a szociáldemokrata párt fő feladataként jelölte meg. A legfontosabb az volt, hogy az »Iszkra« programmtervezete éles határt vont a szociáldemokrata párt és az opportunizmus között. Világosan megfogalmazta a munkásosztály végcélját, amely a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra létrehozása útján a szocializmusért vívott harc ; helyesen fogalmazta meg a párt legközelebbi általános demokratikus feladatait, vagyis az önkényuralom megdöntését és a demokratikus köztársaság megteremtését és helyes gyakorlati követeléseket állított fel az országban kibontakozott forradalmi mozgalom adott időszakára vonatkozóan. * A pártprogramul tervezetének kidolgozása a lenini »Iszkra« egyik legnagyobb érdeme volt. Az a körülmény, hogy ezt a tervezetet a helyi pártszervezetek megvitatták, eszmeileg összeforrasztotta őket, és fontos szerepet játszott a II. kongresszus előkészítésében, a munkásosztály igazi forradalmi pártjának — az újtípusú pártnak — a létrehozásában. Apártszervezetek zöme jóváhagyta az »Iszkra« által elkészített progra mmtervezetet. Ezzel szemben az összes opportunista elemek — az »ökonomisták-15

I. m. 134. 1.