Századok – 1953

Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30

MARX ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELEM 43 egész népünk marxista szellemű politikai nevelését teszi közvetlen gyakorlati feladatunkká. Marx nemcsak 1848, nemcsak a munkásmozgalom és a szocializmus, hanem népünk egész történetének megértéséhez ad közvetlen és felbecsülhetetlen jelentőségű segítséget. Marx az 1848-as forradalom, majd az 1871-es Párizsi Kommün értékelése és főműve, »A Tőke« mellett behatóan foglalkozott az európai nemzeti államok kialakulásának kérdéseivel is. Tanulmányai alapján rendszeres feljegyzéseket készített az európai népek történetéről, melyeket »Kronológiai jegyzetek« címmel a Marx—Engels—Lenin Intézet adott ki. E jegyzetek jelentős tényanyagot és fontos észrevételeket, megjegyzéseket tartalmaznak a magyar nép történetére vonatkozóan is, a magyarok európai megjelenésétől a XVI. század közepéig terjedő időre. Mint a feljegyzések bizonyítják, Marx nemcsak 48-cal kapcsolatban, de az egész európai történet szempontjából figyelemreméltó jelentőséget tiüajdonított a magyar nép történetének. Különösen fontosnak tartotta a magyar nép törökök elleni harcainak, elsősorban Hunyadi János harcainak európai jelentőségét. »Hunyadi nem törődve jéggel, hóval, szibériai hideggel, nem tágít, míg csak 1444-ben újév táján el nem foglalja a fő hágókat és a Kornoviczki ösvénynél szét nem szórja a török hadsereget. Jóllehet ez a háború csak öt hónapig tartott, döntő fontossága miatt mégis hosszú háborúnak nevezik. Timúr ideje óta nem szállta meg a törököket ilyen félelem. . ,«31

— jegyzi fel Hunyadi ú. n. hosszú hadjáratával kapcsolatban. Marx feljegyzéseinek részletes tanulmányozása és felhasználása az új magyar történetírásunk elsőrendű feladata. A közvetlen történeti tényanyagon és megjegyzéseken túl azonban Marx feljegyzései igen fontos útmutatásul szolgálnak történetírói munkamódszerének alapvető követelményeire vonatkozóan. A feljegyzések világos bizonyítékai annak, hogy Marx a legfontosabb tények megállapítását, kiválogatását és kritikai ellenőrzését a materialista történetírás első feladatának, kiindulópontjának tekintette. A marxista történetírás számára a tényanyag megállapítása előfeltétele annak, hogy a történetírás a történelemben kifejezésre jutó objektív törvényszerűségeket feltárja és a helyes következtetéseket levonja, a történelmet a helyes politikai előrelátás forrásává változtassa. Más oldalról elsőrendű jelentősége van a tények feltárásának abból a szempontból is, hogy milliók számára ez teszi közérthetővé és mindennél meggyőzőbbé a történelmi tapasztalatokat. . • De a tények feljegyzése és dokumentációja egymagában nem biztosítja a történelem valóságos tartalmának, törvényszerűségeinek és objektív követelményeinek feltárását, a helyes történelmi előrelátás forrását. A marxista történetírás már a tények megállapítása tekintetében is szöges ellentéte a vértelen praktlcizmusnak, a materializmus színében fellépő, de a történelem lényeges összefüggéseit és törvényszerűségeit tagadó, lényegében ezt elhallgató pozitivizmusnak. A marxista történetírás, már a tények megállapításánál a lényegesnek a lényegtelentől való megkülönböztetését, a gazdasági alapból, az osztályok harcából és a haladó történelmi erők oldaláról való kiindulást s ezzel a helyes elvi állásfoglalást követeli a történetíróktól. Marx feljegyzései éppen ezért különösen tanulságosak és fontosak számunkra, mert már a tények 31

Lándor Béla: Marx jegyzetei a magyar töténelemről. Űj Hang (Moszkva) 1941. 4. sz. 48. 1. — V. ö. A Történettudományi Intézet Értesítője, Kézirat gyanánt. 1950. 10-12. sz. 133. 1.