Századok – 1953
Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30
44 Mól) ALADÁR feljegyzésén keresztül is kifejezésre juttatják történelmi felfogását, a történelem eseményeinek értékelését. így például nagy figyelmet fordít a honfoglaló magyarok életmódját jellemző tényekre, általában a legfontosabb politikai események mellett a gazdasági alapra, ugyanakkor meztelen tényekkel leplezi le az addig misztikus köddel bevont fejedelmi családok, a feudális uralkodó osztályok hatalmi harcát, melyek során azok semmiféle bűntől, erkölcstelenségtől nem riadtak vissza. » Ha Marx Kronológiai Feljegyzései a tények jelentőségére hívják fel figyelmünket, Marx történelmi tanulmányai, az »Osztályharcok Franciaországban« a »Louis Bonaparte Brumaire 18-ája« és a »Polgárháború Franciaországban« a tényanyag marxista feldolgozásának klasszikus példáját mutatják számunkra. Marx e történelmi tanulmányainak rendkívüli meggyőző erejét, történelmi igazságát nem a tények vagy idézetek nagy tömegének felsorakoztatása, hanem a tényeken keresztül a törvényszerű föltárása — a tények közti elvi összefüggések megvilágítása adja. Marx a társadalmi harc döntő tényein keresztül az alapban végbemenő változásoknak s az ezt törvényszerűen követő osztályharcoknak : a történelemben fellépő újnak a megmutatását tekinti feladatának. Marxot ebben tudományos elveiből, pártos álláspontjából következő kritikai módszere segíti. A valóság feltárását mindenkor az ellenséges nézetek elleni harcból bontakoztatja ki. E kritikai módszer a reakciós nézetek elleni harc révén Marx történelmi művei harcba vonják, állásfoglalásra kényszerítik az érdekelteket, s ezzel művei mint az osztályharc cselekvő részesei hatnak. Marxnak a harc az eleme az elmélet terén és a történetírásban egyaránt, a vitát, a kritikát, a téves és reakciós nézetek elleni harcot a valóság helyes felismerése előfeltételének tekintette. »Ha a jövő megtervezése és minden időkre szóló megépítése nem is feladatunk, azonban annál kétségtelenebb, hogy mit kell ma cselekednünk. Véleményem szerint minden fennállónak kíméletlen bírálatát, kíméletlent abban az értelemben, hogy nem szabad visszariadni a kritika semmiféle eredményétől és a ma hatalmasságaival való semmiféle összeütközéstől.«32 Marx e kritikai módszerének alkalmazása a magyar történetírásban is a valóság feltárásának előfeltétele. A magyar történelem marxista feltárásánáJ fel kell használnunk a polgári történetírás forrásait és feldolgozásait. A polgári történetírásnak azonban még pozitív tényanyagát sem lehet kritikai ellenőrzés nélkül fölhasználni, még kevésbbé lehet a letűnt kor reakciós ideológiáját kritika nélkül hagyni, márcsak azért sem, mert ez az ideológia nemcsak a tegnap könyveiben, hanem az értelmiség jelentős részében öntudatlanul ma is élő örökség. Az ellenforradalmi kor szemlélete nemcsak a munkásosztály, nemcsak a parasztság történetének megtagadásában és megrágalmazásában, hanem elméleti álláspontjában is kifejezésre jutott. Kisebb-nagyobb hamisítástól, fontos tények elhallgatásától, jelentéktelen kiemelésétől a liberális kor történetírói sem riadtak vissza, de a liberális kor történetírása általában még a tények feltárására támaszkodott, bizonyos értelemben elismerte az osztályokat és az osztályharcot, s ha korlátozott formában is, de kifejezésre juttatta a polgárság feudalizmus elleni harcát és a feltörekvő polgárság vagy polgárosodó birtokos osztály nemzeti törekvéseit. Ebben a telrintetben alapvetően más volt az ellenforradalmi kor ideológiai álláspontja. Ha a liberális kor 32 Marx Rugehoz, 1843 szeptember. — Ld. Marx és Engels válogatott tanulmányai. I. H. é. n. 153. 1.
