Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

482 KRÓNIKA 6. A munkásosztály és a munkásmozgalom létrejötte és fejlődése országainkban. A kölcsönös forradalmi kapcsolatok kifejlődése. Az Oroszországban —- a leninizmus hazájában — kibontakozott forradalmi mozgalom hatása a forradalmi mozgalmakra más országokban. 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása országainkra az 1917—23. évi forradalmi fellendülés idején. 8. A burzsoázia által az első és második világháború idején kifejtett nópellenes ós soviniszta politika leleplezése. 9. A népi demokratikus rendszer létrejötte és fejlődése. A kölcsönös tudományos kapcsolatok megszilárdítása céljából a következő szervezési intézkedéseket javasoljuk : 1. Kölcsönös tájékoztatás (a folyóiratokban és egyéb kiadványokban a tudományos életről és a történettudomány eredményeiről szóló közlemények, szemlék, bírálatok stb. rendszeres publikálása). 2. A közös kérdéseket érintő fontos művek prospektjeinek ós kéziratainak és különösen az egyetemi tankönyvek prospektjeinek és kéziratainak kölcsönös megvitatása. 3. A történettudományi intézetek által végzett tudományos munka évi és távlati terveinek lehetőség szerinti összehangolása a közös kidolgozást igénylő témák terén. 4. Tudományos célú kiküldetések (tudományos munka levéltárakban, előadások tartása, stb.) 5. Az irodalom, a forrásművek - inclusive levéltári források (mikrofilmek stb.) — kölcsönös cseréjének megjavítása. Javasoljuk mindegyik hazájába visszatérő küldöttségnek, hogy bocsássa fenti javaslatainkat az illetékes intézetben megvitatás alá az illető ország szempontjából való kiegészítés és konkretizálás, valamint megvalósítás végett«. * A Magyar Történész Kongresszus egyhetes tanácskozás után június 13-án délután tartotta záróülését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A záróülésén Andics Erzsébet elnökölt és a magyar politikai és tudományos élet számos kiemelkedő egyénisége, a külföldi küldöttségek tagjai, Kuo Mo-Zso elvtárs, a Béke Világtanács alelnöke, valamint a Béke Világtanács budapesti ülése alkalmával hazánkban tartózkodó számos más küldött vett részt. Andics Erzsébet megnyitó szavai után Molnár Erik akadémikus tartott előadást »Sztálin : A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban c. műve ós a magyar történettudomány« címmel.8 Az előadás után a kongresszuson résztvevő külföldi delegációk nevében A. M. Pankratova szólalt fel. Az előadó utalt a Béke Világtanács ülésszaka* és a Magyar Történész Kongresszus közötti belső logikai összefüggésre. A .magyar nép következetesen és határozottan harcol a békéért és a szocializmusért, éppen ezért igyekszik szoros ós hatékony együttműködést kiépíteni valamennyi, ugyanezekért a célokért harcoló országgal. A magyar történészek nyolc napon át a népi demokráciák országaiból és a Szovjetunióból meghívott történészek tevékeny együttműködésével vitatták meg a történettudomány időszerű kérdéseit. Munkáj ukat az egész tudományos élet és közvélemény nagy figyelemmel kísérte. Hangsúlyozta ezután A. M. Pankratova, hogy a magyar történettudomány a kongresszust megelőzően és a kongresszuson kétségtelen előrehaladást tanúsított a marxista-leninista történettudomány terén és ez az előrehaladás minden bizonnyal még inkább tapasztalható lesz a kongresszus után. A kongresszus másik igen fontos eredménye : a magyar történészeknek, a népi demokratikus országok töre Molnár Erik akadémikus fenti előadásának teljes szövegét közzétette a Századok 1953. 1. száma.