Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

itHÖNIKA 481 A szocializmust építő országok közti együttműködés mind szorosabbá válik, mind a gazdaság, technika és külpolitika területén, mind a békeharc ügyében. Ugyanilyen szoros együttműködést kell létrehozni országaink között az ideológia területén, többek között a történettudomány területén is. Ezen együttműködés kifejlesztése ügyében nagyjelentőségű volt a Magyar Történész Kongresszus, amelynek munkájában resztvettek mind a Szovjetunió, mind a népi demokratikus országok történészeinek küldöttségei. A népi demokratikus országok és a Szovjetunió történészei közti szorosabb kapcsolatokat érintő sok értékes és fontos javaslat között két csoportot kell megkülönböztetnünk. A javaslatok első csoportja a legközelebbi 1—2 óv alatt megvalósítandó teendőket öleli fel. A javaslatok második csoportja a történettudomány fejlesztésének távlati tervét tartalmazza, azokat a nagy kérdéseket, amelyeknek megoldásán közösen kell munkálkodnunk. A tematika javaslatai mellett fontos szervezési javaslatok is felmerültek. I. Legközelebbi feladatainkra vonatkozó javaslatok 1. 1955-ben lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom főpróbájának, a nemcsak oroszországi, hanem nemzetközi jelentőségű 1905-ös orosz forradalomnak 50-ik évfordulója. Történészeinknek ezt a kiemelkedő évfordulót olyan közös cikkgyűjteménnyel kell megünnepelniük, amely az 1905-ik évi forradalom nemzetközi jelentőségének kérdéseivel foglalkozik. A cikkgyűjtemény szerkesztését a szovjet történészek látják el. ^ 2. 1954 ós 1955-ben lesz a fasiszta iga alóli felszabadulás 10 éves fordulója : a felszabadulás volt az előfeltétele a népi demokratikus államok létrejöttének. Szükséges és helyes az a javaslat, hogy a nópi demokratikus országok és a Szovjetunió történészei ezt az évfordulót a felszabadulásról szóló cikkgyűjtemény kiadásával ünnepeljék. Ennek a cikkgyűjteménynek a szerkesztésével a lengyel történészeket kell megbízni. 3. Tekintettel arra, hogy országaink történelme szempontjából igen nagy jelentősége van a XV—XVI. századi nagy parasztmozgalmak vizsgálatának, javasoljuk olyan cikkgyűjtemény kiadását, amely a csehszlovákiai huszita mozgalommal és e mozgalomnak a többi országokra való hatásával foglalkozik. E cikkgyűjtemény megszervezését és szerkesztését a csehszlovák történészekre bízzuk. 4. 1957-ben lesz a Nagy Októberi Forradalom 40-ik évfordulója. Ezzel kapcsolatban javasoljuk, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok történészei közös erővel adjanak ki egy okmánygyűjteményt az Októberi Forradalomnak a népi demokratikus országokban a forradalmi-, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalomra kifejtett hatásáról. Ennek a dokumentumgyűjteménynek a szervezését ós szerkesztését a magyar történészekre bízzuk. II. Távolabbi feladatainkra vonatkozó javaslatok A további munkák kívánatos terveként a delegációk javasolják néhány olyan probléma együttes kidolgozását, mint pl : 1. A feudalizmus keletkezése országainkban. 2. Népeink harca a tatár, török, német feudális és Habsburg agresszorok ellen. 3. A XIV—-XIX. századi parasztmozgalmak. 4. Az államhatalom központosításának problémája országainkban. 5. A kapitalizmus keletkezése és kifejlődése országainkban. Az eredeti tőkefelhalmozás, a burzsoá fiemzetek kialakulása, a burzsoá forradalmak és a nemzeti felszabadító harc a XIX. században, stb.